Északi érdekességek, sajátosságok
Szöveg: Tamás Tibor | 2012. március 25. 8:09Január első szombatjától újra a Magyar Honvédség katonái, a Honvéd Palotaőrség tagjai adnak díszőrséget a Sándor-palotánál. A palotaőrség a Nemzeti Honvéd Díszegység része, amelyhez hasonló katonai alegységgel számos ország büszkélkedhet. Ezért, hogy jobban megismerjük hagyományaikat, bemutatunk néhány szomszédos, valamint különleges sajátossággal rendelkező díszelgőegységet. Következzék sorozatunk tizenegyedik része, amelyben a finn, a norvég, a svéd és a dán díszelgőegységeket mutatjuk be.
A finn díszelgőszolgálatot a Gárda Vadászezred (Kaartin Jääkärirykmentin) által kiállított díszszázad és a gárda katonazenekara látja el, de az állami szintű hivatalos látogatásokon ott feszít a Honvédelmi Főiskola kadétjainak díszsorfala is. Fővárosvédelmi és -őrségi, továbbá díszszázadi feladatkörük – csaknem kétszáz év elteltével – nem változott, nevük azonban több ízben.
I. Miklós orosz cár 1829-ben „ifjú gárda" kivételes rangra emelte a hivatalosan Finn Testőrlövész Zászlóalj nevet kapott egységet. Az orosz cárokat pedig nagyhercegként a Finn Gárda tisztikarának tiszteletbeli parancsnokaként tartották számon, s a zászlóalj 1. századát „Őfelsége Százada" néven emlegették.
Az orosz birodalom 20. század eleji nagy változásai nyomán a finn alakulatokat megszüntették, utolsóként a Finn Gárdát 1905-ben.
A Gárda Vadászezred mai formájában 1996-ban alakult meg a Gárda Zászlóalj és az Uusimaa Vadászzászlóalj egyesítésével, melyek azonban megtartották saját nevüket, zászlóikat és hagyományaikat. A Gárda Zászlóalj egy katonairendész-századból, egy vadászszázadból és egy szállítószázadból, az Uusimaa Vadászzászlóalj két vadászszázadból és egy támogatócsoportból áll.
Különleges szerepléseik alkalmai a köztársasági elnök, a védelmi miniszter és a vezérkari főnök, illetve az ő vendégeiket érintő rendezvények, valamint más állami, helyőrségi ünnepségek: veteránok napja, hősök napja, honvédelmi zászlósünnep, függetlenség napja stb. Emellett díszőrséget állnak a temetőkben és emlékműveknél a veteránszervezetek és a honvédelmi szervezetek koszorúzási ünnepein, továbbá különféle katonai parádékon vesznek részt. Az 1819-ben alapított Gárda Katonazenekarnak az előbb említetteken kívül mintegy 300 egyéb megbízása van évente.
A királyi palota őrsége 1523 óta megszakítás nélkül működik.
A svéd díszőrség Vasa Gusztáv idejéből fennmaradt nemes hagyomány. Érdekesség: a Karoling-időkben (1654−1718) a cintányéros mindig szerecsen vagy feketére festett arcú őslakos volt. XIV. Károly János kötelezővé tette a bajuszt, ám az lehetett álbajusz vagy szénnel, grafittal rajzolt is. E szabadelvűség szerint azt vallják: „a testőrség sem kiváltság", illetve a „nem snájdig palotaőr is lehet jó palotaőr".
Hasonló a hadsereg filozófiája is, ennélfogva képzettség, felszereltség terén a svédek a világ legjobbjai között állnak a vártán és vesznek részt külföldi küldetésekben, akárcsak a norvégok. Ez utóbbiak „Észak őrzői"-nek is nevezik magukat. Közkedvelt királyuk, Harald nagyközönség előtt nyitott, parkok ölelte palotája előtt mindössze négy díszőr áll, kettő a kapunál, kettő az ajtónál. Funkciójuk inkább jelkép, mintsem őrködés. Az „Ő Királyi Felsége Királyi Gárdája" névre keresztelt alakulat a reguláris hadsereg egy zászlóalja, fő feladata ugyanaz: a királyi palota őrzése, illetve testőrfeladatok ellátása.
A zászlóalj a rendes könnyű-gyalogsági zászlóaljak mintájára szerveződik: hét századból áll, melyekből a legrégebbi 1889-es alapítású. A hétből három lövészszázad, egy zenekari és díszelgő-, egy támogató-, egy kiképző-, egy pedig iskolaszázad. Az iskolaszázadnál minden leendő gárdista 12 hetet tölt speciális kiképzéssel. Külön érdekesség a gárda „háziállata", egy Nils Olav III. névre hallgató királypingvin, „aki" egyébként az edinburghi állatkert lakója, és akinek elődjét egy 1961-es katonai parádé alkalmával fogadták örökbe a norvég gárdisták.
A testület tagjai a fegyveres erők részét képezik, a gárda a reguláris hadsereg egyik gyalogezrede. Így feladata kissé más, mint skandináv szomszédaié, mert tagjai a díszelgő- és testőrfeladatok mellett rendes harctéri szolgálatra is készülnek, ha úgy hozza a sors. Az ezred három zászlóaljra tagolódik, amelyek 1685-ös, 1867-es és 1923-as alapításúak. Ezek a szó szerint népközeli, polgárias életet élő II. Margit királyné, egyben az 1200 óta fennen lobogó Danneborg (nemzeti zászló) „fiai", büszkeségei, s Koppenhága tíz fő nevezetessége közé tartoznak.
A díszőrség tagjai nagyon sokat adnak megjelenésükre: például cross-fit-edzésekben részesülnek tízféle (állóképesség, izomerő, hajlékonyság, egyensúlyérzék, gyorsaság stb.) szempont alapján.
Mindennap délben váltanak őrséget az Amelienborg (palotaegyüttes, egyben a királyi család fő rezidenciája) előtti nyolcszögletű, macskaköves téren, de ceremóniájuk látható a Christianborg-palotánál is. A turisták, a fotózás kedvéért akár pózolnak is, de mindenképp nevetnek s beszélgetnek. Katonai szolgálata idején a dán trónörökös, Frigyes koronaherceg is a gárdaezrednél szolgált, őrmesteri rendfokozatban.
Fotó: Archív
(Folytatjuk!)
