Felbukkantak a mélyből

Idén belga, német, magyar és litván katonabúvárok vettek részt az MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred által szervezett Clearance Diver nevű nemzetközi gyakorlaton, hogy felkészüljenek számos különböző szituációra: például hajóbaleseteket követő mentőakciókra, árvizek során végrehajtandó mentésekre, vagy katonai eredetű robbanótestek kiemelésére tavak, folyók medréből.

„Legfőbb célunk az, hogy erősítsük a képességeinket, a különböző nemzetiségű búvárok működjenek együtt a merülések során, és ezalatt ismerjük meg egymás felszerelését, technikáit, eljárásait” – mondta Horváth Csaba Zsolt őrnagy, az alakulat kiképzési főnöke. „Ez segít nekünk felderíteni és kezelni a víz alatti lőszereket, illetve a háború veszélyes emlékeit” – tette hozzá Horváth őrnagy.

Az ezred másodszor rendezte meg ezt a tíznapos gyakorlatot, ami lehetőséget adott a résztvevőknek arra, hogy változatos merülési helyszíneken gyűjtsenek személyes tapasztalatokat. A gyakorlaton a katonák többek között 24 méter mélyre merültek a Kőbányai Pincerendszer elárasztott tárnáiban, leereszkedtek tavak és barlangok mélyére, és megismerkedhettek a Duna erős sodrásával is.

Az alakulat tűzszerész búvárainak a lőszer mentesítési feladatok a mindennapok részét képezik. Évente ugyanis körülbelül kétezer alkalommal riasztják az ezred tűzszerészeit robbanótestek kezeléséhez, és számos esetben kell a Dunában is ilyen jellegű műveleteket kivitelezni. Nemzetiségtől függetlenül fontos, hogy a katonabúvárok számos különféle, kihívásokkal teli merülési környezetben szerezzenek tapasztalatokat, beleértve a Dunához hasonló sodrású folyókat is. A Megyeri híd egyik pillérének közvetlen közelében horgonyzó búvárdereglyén Horváth őrnagy arról beszélt, hogy ezek a körülmények különös kihívást jelentenek a lőszerek felkutatásában és kiemelésében.

„Itt a jelentős vízhozam, és a sok különböző áramlat is nehezíti a munkát. Emellett a látási viszonyok különösen rosszak, valahol tíz centiméter és egy méter közöttiek” – mondta el a kiképzési főnök.

A Duna átlagos vízhozama Budapesten több mint 2300 köbméter másodpercenként, ami ideális környezetet biztosít a külföldi katonabúvárok számára is, hogy felkészüljenek azokra az extrém vízalatti szituációkra, amelyeket saját országaikban nehéz lenne mesterségesen kivitelezni. Merülés előtt ólomsúllyal megpakolt mellényekkel és fémből készült csizmákkal szerelték fel magukat a belga búvárok, hogy az extra tömeg az erős sodrás ellenére is a folyó medréhez szegezze őket. A víz alatt a levegő utánpótlását nehéz fém búvársisak biztosította, amely hosszú légzőcső segítségével csatlakozott a dereglyén található műszerekhez.

„Itt érezheted a sodrást, és meg kell küzdened ezzel merülés közben” – közölte Tommy Lefere törzsőrmester, a Belga Haderő 11. Műszaki Zászlóaljának mentőbúvára, aki részt vett a képzésen. „Ez itt más, mint amihez Belgiumban hozzászoktunk” – tette hozzá Lefere törzsőrmester.

Török László zászlós, az alakulat tűzszerész búvár szakasz kiképzője szerint az ilyen kihívást jelentő gyakorlatok segítenek abban, hogy a katonák megőrizzék koncentrációs képességüket, illetve nyugalmukat, amikor valós műveletek során kell cselekedniük.

„Mindez olyan mentális felkészülést biztosít a búvároknak, ami rendkívül fontos, hogy mindig nyugodtak és megfontoltak tudjunk maradni a mélyben” – zárta gondolatait Török zászlós.

(A cikk az AP stábjának angol nyelvű helyszíni tudósítása alapján készült.)