Felemás eredmények
A Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából
Szöveg: honvedelem.hu | 2024. február 16. 12:07A zord téli időjárás dacára az 1848/49-es forradalom és szabadságharc mellékhadszínterein is komoly aktivitást mutattak a szemben álló felek. A hadműveletek magyar szempontból felemás eredményt hoztak: amíg a Délvidéket a honvédseregek összevonása miatt fel kellett adni, addig Erdélyben az új főparancsnok, Józef Bem tábornok komoly kihívás elé állította a császári-királyi erőket.
A Bánságban tovább folytatódott a magyar erők térnyerése a tél kezdetén. A Jarkovácnál aratott győzelem (1848. december 14.) után a tomaseváci felkelőtábort is lerombolták, s bár a főhadszíntéren kialakult válsághelyzet kezelésére épp a Délvidékről vontak el csapatokat, a hadvezetés az esztendő utolsó napján mégis úgy döntött: megtámadja a szerbek főhadiszállását, Pancsovát.
A kis szürke ember színre lép
Erdélyben (az egy hónappal korábbi helyzethez képest) szintén pozitív változások következtek be. Egy fiatal vezérkari tiszt, Czetz János őrnagy tudniillik újjászervezte a novemberben tönkrevert erdélyi magyar haderőt, ráadásul kidolgozott egy olyan briliáns haditervet, amely nemcsak az Alföldre vezető átjárók védelmét biztosította, hanem a korábban elvesztett területek (vagy legalább azok egy részének) visszaszerzésére is alkalmas volt. Az elképzeléseket végül az 1848. december 8-án kinevezett új főparancsnok, Józef Bem ültette át a valóságba, aki a szilágysomlyói főhadiszállásra érkezve a következő rövid beszédet intézte a tisztekhez: „Uraim! A kormány engem e hadsereg teljhatalmú parancsnokává nevezett ki. Én önöktől feltétlen engedelmességet kérek. Aki nem engedelmeskedik, agyon fogom lövetni. De fogok tudni jutalmazni is. A múltról nem beszélek. A parancsokat rögtön kiadom. Elmehetnek.”
További részletek a Magyar Honvéd magazin február 16-án, pénteken megjelenő számában!
