Fohász a magyar tisztekért

A honvéd tisztjelöltek életének egyik legmeghatározóbb eseménye a Kossuth téri ünnepélyes eskütétel. Az idei évben a történelmi Magyarország katonai hagyományait elevenítik fel azzal, hogy a korábbi évektől eltérően, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi miniszterének utasítására, a katonai eskü felemelő voltát hangsúlyozva, kiemelkedőbb szerepet kap a történelmi egyházak fohásza. A magyar katonai hagyományok és a katonai örökség tisztelete a garanciája lehet egy önkéntes alapon szervezett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes magyar nemzeti haderőnek.

A tisztavatás történelmi szokásokon és hagyományokon nyugszik. A Honvédelmi Minisztérium kiemelten fontosnak tartja, hogy ennek a meghatározó eseménynek a középpontjában a Református és a Katolikus Tábori Püspök által, a Magyar Honvédség leendő tisztjeiért elmondott, fohásszal szentesített katonai eskü álljon.

Felelevenítve a tábori lelkészek történetét, Berta Tibor az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: az ember mindig is kereste a létezés, az emberi élet értelmét, s mikor rátalált arra, hogy van valaki, aki valamiféleképpen gondoskodik róla, imádkozni kezdett hozzá. E vallásgyakorlásban nyújtottak segítséget a katonáknak a történelem során mindig a különböző vallási személyek, kezdve a sámánoktól a táltosokon át a papokig és lelkészekig. A modernkori tábori lelkészek 1994 óta vannak jelen a magyar katonák mindennapjaiban, akár itthon, akár misszióban, hogy lelki segítséget, támogatást nyújthassanak számukra.

Az augusztus 20-i tisztavatások kapcsán a tábori püspök elárulta, hogy eddig is, minden eskütételt, amelyen jelen volt, végig imádkozott, magában. Hozzátette: azok a fiatalok, akik a Magyar Honvédségben kezdik el az életüket, tiszti pályafutásukat, megérdemelnek egy közbenjáró imádságot. Éppen ezért nagyon fontosnak tartja, hogy ez a fohász idén előléphetett azokért, akik az esküjükben úgy fogalmaznak: „Isten engem úgy segéljen!”

A kérdésre, hogy egy modern haderő életében milyen erővel bírhat a fohásszal szentesített katonai eskü, Berta Tibor katolikus tábori püspök rámutatott: minden modernség és technikai felszereltség ellenére továbbra is az ember van a középpontban. Ez az ember, katona kezeli a technikát, a fegyvert, és ő foglalkozik a bajtársaival is. „Azért is imádkoztunk, hogy ők jó bajtársak legyenek, hogy az egységet erősítsék a Magyar Honvédségben. Valójában azért imádkoztunk, hogy ők olyan iránymutatást tudjanak nyújtani az alárendeltjeiknek majd, hogy azt követni lehessen. Minden modernségünk ellenére szükségünk van a gondviselésre” – húzta alá Berta Tibor dandártábornok.

A beszélgetés zárásaként elhangzott, hogy az olyan rendezvényekkel, mint Buda 1686. szeptember másodikai felszabadításáról való megemlékezés, vagy a szeptember 10-i Nemzeti Katonai Zarándoklat, nem csak a katonákat, de a katonacsaládokat is erősíteni és támogatni kívánják.

A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg.