Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Folyamatos készenlétben 30 ezer liter vízzel

Szöveg: Demeter Ferenc |  2010. május 7. 15:49

A Magyar Honvédségben minden nap számos tűzoltó áll 24 órás szolgálatban készenlétben, lehetővé téve ezzel a fegyvernemek biztonságos működtetését. Az MH Pápa Repülőbázis tűzoltóinak munkájáról Tóth László főhadnaggyal, tűzvédelmi tiszttel, valamint Pacher Tamás főtörzsőrmesterrel, rajparancsnokkal beszélgetett a honvedelem.hu.

Hogy lesz valakiből tűzoltó katona?

Tóth László: A honvédségen belül jelenleg nincs még erre kidolgozott egységes séma, csak egy tudatos válogatás és felkészítés után válhat valaki tűzoltóvá. A bevonult fiatalnak először a katonai ismereteket kell elsajátítania, ezért az első lépésben átesik a szokásos katonai alap- és szakkiképzéseken. Ezt követően jövünk mi a képbe, és egy tudatos kiválasztással megpróbáljuk feltölteni a hiányzó beosztási helyeket. Elsősorban azokat a fiatalabb katonákat kísérjük figyelemmel, akik a fizikai állapotukkal kitűnnek a többiek közül, mert ez a szakma jó erőnlétet, fizikai kondíciót kíván. Nem véletlen, hogy az önkormányzati tűzoltókhoz is a hasonló fizikai feltételekkel rendelkező, 35 év alatti fiatalokat veszik fel. Az életmentések és az oltások során a tűzoltóknak esetenként súlyos tárgyakat kell megemelniük, vagy az előttük álló egyéb akadályokat kell leküzdeniük, amihez jó állóképességre, ügyességre és gyorsaságra van szükségük. Jól mutatják ezt azok a tűzoltó versenyek, ahol a tűzoltók időre oldanak meg olyan ügyességi feladatokat, amit az életben, az éles bevetések alkalmával is meg kell tenniük. A gépjármű vezetők kiválasztásánál a fentiek mellett még meghatározó szempont a C típusú jogosítvány és a PAV-1 alkalmassági vizsga megléte. Ahhoz, hogy a katona egyben tűzoltó is legyen, ennek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie. Ezt a honvédségnél egy négy hónapos OKJ-s képzés keretében szerezhetik meg. A négy hónapból két hónap az elméleti felkészítés és két hónap a gyakorlati oktatás, amit a katonának a közeli önkormányzati tűzoltóságnál kell letöltenie. A tanfolyamot vizsgákkal zárják le, és ezzel a civil szférában is elismert tűzoltó végzettséget szereznek. A továbbiakban a tűzoltóknak három évente, vagy technika váltásakor kell osztályba soroló vizsgát tenniük. Itt első, másod, vagy harmadosztályú besorolást kaphatnak és a csúcs a mester fokozat, ami elég ritka ebben a „szakmában". A bázis állományából a technikai váltás miatt most valamennyien osztályos vizsgára kötelesek, amit a jövő hónap elején tehetnek le.

A repülőtereken szükséges egyfajta speciális ismeret elsajátítása is. Az itt szolgálatot teljesítők hogyan szerezhetik meg ezt?

Tóth László: Létezik egy „repülőtéri tűzoltó tanfolyam", amit az Összhaderőnemi Parancsnokságnál akkor szerveznek meg, amikor a tanfolyam beindításához szükséges létszám MH szinten összejön. Hagyományosan ezt Szolnokon, négy hét időtartamban szokták megtartani. A tanfolyamon az ÖHP, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, valamint a szolnoki repülőtér tűzoltó szakemberei speciálisan a katonai repülőeszközök vészhelyzeti, mentési és oltási sajátosságaiból tartanak elméleti és gyakorlati felkészítést. Ez tanfolyam is vizsgáztatással zárul.

 

Ahhoz mi szükséges, hogy valaki váltásparancsnok legyen?

Pacher Tamás: Létezik egy tíz hónapos, levelező rendszerű önkéntes és létesítmény tűzoltó-parancsnoki tanfolyam, ennek sikeres elvégzése ad jogot arra, hogy valaki parancsnoki feladatot láthasson el. Természetesen ahhoz, hogy valaki ezt a tanfolyamot elkezdhesse, a legmagasabb osztályos fokozatba kell tartoznia.

Jelenleg milyen a tűzoltó állomány feltöltöttsége és mennyi az évente kiesők száma?

Tóth László: A feltöltöttségünk már évek óta jó, 90 százalék feletti. Éves szinte 2-3 katona válik ki a csapatból, ami elég jelentős veszteség, mert viszonylag hosszú az az idő, amíg valakiből „igazi" tűzoltó katona lesz. Ebben a szakmában ugyanis előbb meg kell szerezni a szükséges elméleti ismereteket, és csak ezt követően történhet meg az, hogy az illető bedolgozza magát a csapatba. A tűzoltás a bonyolultsága miatt igazi csapatmunkát igényel, itt mindenkinek szigorúan előírt feladatai vannak, amiket tudatosan és precízen kell elvégeznie. Egy helytelen mozdulat vagy döntés, emberek, esetleg a saját és a társa életébe kerülhet. Ezért az ismeretek megszerzése csak egy dolog, nagyon lényeges a csapaton belüli összeszokottság is.

A repülőbázison jelenleg hányan és milyen kocsikkal adjátok a szolgálatot?

Pacher Tamás: 24 órás váltásban tizennégy tűzoltó és egy híradó katona van szolgálatban. A jelenlegi felállásban hét tűzoltókocsival látjuk el a feladatokat. Ebből három habbal oltó és poroltó berendezéssekkel felszerelt repülőtéri gyorsbeavatkozó. Ezek mellett négy MAN tűzoltókocsink van még szolgálatban, melyek hivatalos megfogalmazás szerint a repülőtéri nehéz tűzoltó gépjárművek.

Mi határozza meg azt, hogy mennyi kocsit kell szolgálatba vezényelni?

Pacher Tamás: Egyértelműen a repülőteret használó repülőgépek tűzvédelmi kategóriája. A bázison állomásozó C-17 repülőgépek a 8-as kategóriába tartoznak. Itt a repülések biztosításához 29.450 liter vizet kell állandó jelleggel készenlétben tartani. Ezt a mennyiséget hat MAN gépkocsival lehet csak kijuttatni a területre, és ezért vált szükségessé új, nagy teljesítményű tűzoltókocsik beszerzése. Ezek a bázisreptér új büszkeségei: a két Panther típusú tűzoltókocsi.

Mit tudnak ezek a tűzoltókocsik?

Tóth László: Nem véletlen az elnevezésük: nagy teljesítményű repülőtéri tűzoltó gépjármű (NRTG), mert valóban felülmúlják elődeiket, és már minden nyugati repülőtéren ezeket alkalmazzák. Nagyobb oltóanyag-kapacitással rendelkeznek, de nagyobb a vízágyúk és a szivattyúk teljesítménye is. Míg a MAN tetővízágyúja percenként 3200 liter, addig a Panther 5000 liter víz kijuttatására képes. A szivattyúkat nézve a MAN 6000 liter/perc, a Panther 7000 liter/perc víz kiszivattyúzását biztosítja. Vagyis láthatóan nagy különbségek vannak, ami azt eredményezi, hogy a két Panther szolgálatba állításával az előírt feltételek biztosításához elég a négy kocsi is,. A Panther előnye még az is, hogy a technikát kevesebb személyzet is ki tudja szolgálni, mert nagyon sok funkció a vezető fülkében elhelyezett kezelőszervekkel közvetlenül vezérelhető. Van még egy új dolog a Pantherben, ami segítheti még az oltási feladatokat: a tűzoltókocsi része egy nagyteljesítményű ventillátor, ami egy zárt belső térben felgyülemlett füst kifújását biztosíthatja.

Mikor állhatnak szolgálatba ezek az új eszközök?

Tóth László: A két tűzoltókocsi csapatpróbájára már sor került, ezt követték a rendszerbe állításuk engedélyeztetési eljárásai. A jelenlegi információk alapján ez megtörtént, és május 6-ával a két új tűzoltókocsi szolgálatba vezénylését engedélyezték.

A város tűzoltóságával milyen az alakulat kapcsolata? Volt-e már olyan felkérés, amikor segíteni kellett nekik?

Pacher Tamás: A kapcsolatunk kölcsönösen jó és rendszeres, meghatározott időnként közös helyszíni bejárásokat tartunk. Ez azért szükséges, hogy a városiak a helyszínen tájékozódjanak a tűzoltási lehetőségekről, hogy előre tervezhessék az oltási feladatokat, ha esetlegesen nekik kell segítséget adniuk a laktanyának. Az elmúlt évben nem érkezett hozzánk külső felkérés, de az azt megelőző években a laktanyán kívüli területeken is bevetésre kerültünk, például tarlótűz felszámolásában, de több esetben hívtak minket belvizek szivattyúzásához is. Ezeket a kivonulásokat napjainkban nagymértékben befolyásolja az, hogy most az alaprendeltetésre, a repülések biztosítására kell koncentrálnunk.