Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Gyökeresen átalakult tisztképzés

Szöveg: honvedelem.hu |  2011. február 7. 13:09

Február elsején, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) hivatalosan is megalakult a Ludovika Hallgatói Zászlóalj. A honvédség legfiatalabb, önálló, közvetlenül a vezérkari főnök alárendeltségében működő katonai szervezete megalakításának szükségességéről, időszerűségéről, körülményeiről dr. Benkő Tibor vezérezredest, a HM Honvéd Vezérkar főnökét kérdeztük.

Tábornok úr, mi indokolta, hogy a nemzetvédelmi egyetemen tanuló leendő tiszteket egy önálló katonai szervezetbe integrálják, s miért pont most került erre sor?

Az elmúlt évek, évtizedek doktrinális változásai, a haderő-átalakítási elképzelések természetesen nem hagyták érintetlenül a tisztképzés rendszerét sem. A sorkatonaság és a tömeghadsereg tisztigényeit kiszolgáló szemléletet felváltotta a specializálódott, jóval kisebb létszámú, de széles körű ismereteket biztosító, minőségi képzés iránti igény. A XXI. századi hadviselés körülményei, az információrobbanás, a tudományos és technikai fejlődés eddig még nem tapasztalt üteme megkövetelte, hogy alkalmazkodjunk a változásokhoz, és feleljünk meg az új kihívásoknak. Vagyis mind szélesebb látókörű, az adott szakterületen mind mélyebb ismeretekkel rendelkező tiszteket képezzünk a honvédség számára. A szervezeti felépítésében, oktatási rendszerében és metodikájában – a Magyar Honvédség egészéhez hasonlóan – folyamatosan változó nemzetvédelmi egyetem sokáig megfelelt ezeknek az elvárásoknak, azonban az elmúlt néhány esztendő tapasztalatai ráirányították figyelmünket arra, hogy a legnagyobb odafigyelés mellett is „porszemek kerültek a fogaskerekek közé". Ennek a folyamatnak rengeteg összetevője volt, amelyek közül csak a két legfontosabbat emelem ki. Az első probléma magában a magyar felsőoktatási rendszerben gyökeredzik, amely az úgynevezett bolognai rendszer hazai leképezése. A nemzetvédelmi egyetem, a katonai képzés fellegvára, megítélésem szerint, oktatási formájában és szocializációs környezetében túlzottan „elcivilesedett", polgári jelleget öltött. Ennek következményeként sokat veszített a szükségesnek ítélt és az alapfokú tisztképzés szempontjából elengedhetetlen elvárások katonai jellemzőiből. A hatékony tisztképzés igénye azonban specifikusabb és szakmailag szélesebb követelményeket fogalmaz meg, mint amit a bolognai rendszer keretei biztosítanak számunkra.

A teljes interjút a Magyar Honvéd magazin február 11-én megjelenő számában olvashatják!