Gyorsabb lesz az afganisztáni csapatkivonás, mint ahogy a katonai vezetők akarták

Robert Gates védelmi miniszter is kijelentette, hogy az elnök nem hallgatott a parancsnokok tanácsára és a kivonás üteme gyorsabb lesz, mint amilyet David Petraeus tábornok, az Afganisztánban harcoló szövetséges erők parancsnoka szeretett volna. A 2010-re elrendelt 10 ezer fős csökkentés a duplája annak, amennyit a parancsnokok szerettek volna – írta a The New York Times. Ez a lap által megszólaltatott katonai szakértők szerint nem okoz fennakadást a hadműveletekben, de Obamámak az a döntése, hogy további 23 ezer főt a jövő nyárra szállítsanak vissza Amerikába azt jelenti, hogy azokat az erőket éppen a harci szezon közepén fogják kivonni a térségből.

Elemzők felhívták a figyelmet, hogy az Obama által Afganisztánba küldött 33 ezer fős csapaterősítés hazaszállításának határideje alig néhány hónappal előzi meg 2012 novemberét, amikor az amerikaiak eldöntik, hogy egy második ciklusra is bizalmat szavaznak-e az elnöknek. A Fehér Ház tagadja, hogy a két dolog között összefüggés lenne, de az aligha kerülhette el a figyelmét, hogy a Pew közvélemény-kutató intézet megállapította: a történelme leghosszabb háborújába keveredett Amerikában az emberek 56 százaléka mielőbbi kivonulást szeretne. Ez az arány tavaly még csak 40, Oszama bin Laden megölése előtt pedig 48 százalék volt.

Az afganisztáni háború eddig 1500 halott katonájába, 12 ezer sebesültjébe és 444 milliárd dollárjába került a mélyen eladósodott Egyesült Államoknak, amely még mindig nem tért teljesen magához a legutóbbi recesszió sokkjából. Nem véletlenül hangsúlyozta tehát a Fehér Házból közvetített beszédében Obama, hogy kormánya, noha nem fordít hátat a világnak, „visszahódítja az amerikai álmot" és erőit ezentúl elsősorban a „nemzetépítésre", azaz az olyan feladatokra kívánja összpontosítani, mint az oktatás, az innováció, az infrastruktúra-fejlesztés vagy a tisztaenergia-felhasználás.

Az afganisztáni katonai jelenlét fenntartása csak az idén 120 milliárd dollárjába kerül az amerikai adófizetőnek.

A csapatcsökkentés bejelentett ütemében a The New York Times Joe Biden alelnök győzelmét látja, Obama ugyanakkor óvatosabban szándékozik kivonulni Afganisztánból, mint ahogy azt a saját párttársainak egy része – köztük Carl Levin, a szenátus fegyveres testületeket felügyelő bizottságának elnöke – sürgette. 2012 nyara után egy csaknem 70 ezer fős amerikai kontingens marad az országban, amelynek harci képessége így is bőven elegendő marad ahhoz, hogy ellenőrzése alatt tartsa a helyzetet addig, amíg át nem adja az ország biztonságért való teljes felelősséget az afgán erőknek.

Obama bejelentése nyomán változni fog az alkalmazott taktikák aránya a felkelésellenes harcmodor és a célzott terrorelhárítás között, értelemszerűen az utóbbi javára – írta The Washington Post.

Dana Milbank, a lap publicistája rámutatott, hogy Obama ugyan nem állt repülős ruhában egy repülőgép fedélzetén, ahogyan azt 2003-ban George W. Bush elnök tette, de most ő is elmondta a maga „a küldetést teljesítettük" – beszédét.

„A csapatcsökkentést az erő pozíciójából kezdjük" – jelentette ki Obama. – „Megnyugtat bennünket a tudat, hogy a háború árja levonulóban van."