H145M, a sikersztori

Az Airbusnak Európában jelentős piaci részesedést szerezve sikerült elérnie a bravúrt, sőt, kis hunyorítással még a tengerentúlon is: hiszen az amerikai hadsereg UH-72 Lakota helikoptere és a H145M is közös őssel büszkélkedhet, a polgári életben is „alapgépnek” számító EC145-össel. Utóbbi az egyik legsikeresebb, legjobban bevált mentőhelikopternek számít, de számos ország rendőrsége, csendőrsége is e típust választotta. Az Airbus vezetése pedig úgy gondolta: ha van egy megbízható, könnyen üzemeltethető civil helikopter, azt akár a katonák is jól tudják használni. Így született meg a továbbfejlesztett EC145 T2 változat, azaz később kapott nevén a H145M, nagyobb teljesítményű Arriel 2E hajtóművekkel, zárt, fenestron-rendszerű faroklégcsavarral, s a megrendelő kívánságainak megfelelő felszereltséggel, műszerezettséggel.

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként 2018 júniusában hazánk összesen 20 ilyen gépet vásárolt, így ez a megrendelés lett az első lépés a magyar katonai helikopterflotta teljes megújítása során. A leszállítás példásan gyors volt: az első négy gépet 2019. december 13-án adták át a Magyar Honvédségnek, 2021. december 3-án pedig a legutolsó, huszadik forgószárnyas is leszállt Szolnokon.

A magyar H145M-flotta alapvetően három fő változatban érkezett hazánkba: az alap szállító (10 példány) mellett kutatás-mentésre és sebesültszállításra felszerelt (5), illetve könnyű támadó feladatokra optimalizált (5) gépeket is vásárolt a Magyar Honvédség. Fontos megjegyezni: a modulrendszerű kialakításnak, illetve a minden gépbe a gyártás során integrált HForce harcászati rendszernek köszönhetően szükség esetén Szolnokon is átalakítható-felszerelhető egy-egy helikopter a tervezett feladat végrehajtásához. Így lehet a szállítóból könnyű támadó vagy sebesültmentő, ha szükség van rá.

A gép nemcsak megbízható – hiszen eddig már 6800 repült órát teljesített a magyar H145M-flotta, repülőesemény vagy komoly meghibásodás nélkül –, de meglepően fürge és sokat tudó is. A 3800 kilogrammos maximális felszállótömeget a két, felszállásnál 894, folyamatosan használva 828 lóerős tengelyteljesítményű Safran Arriel 2E hajtómű mozgatja. Nemcsak a műszerfalon, de a hajtóműtérben is szinte minden digitális: a számítógépes vezérlés a karbantartás megkönnyítése mellett a biztonságot is növeli, hiszen probléma esetén a hajózók azonnal pontos információkat kapnak arról, mekkora a baj és hol jelentkezett.

A kutató-mentő feladatokra használható gépek jól látható jellegzetessége a 272 kilogrammos teher emelésére képes, külső elektromos csörlőrendszer, a törzs alatti, irányítható keresőreflektor, illetve a csúszótalpra szerelt, annak felületét növelő, így a talajnyomást csökkentő „toldalék”. A gép belsejében a betegre vagy sérültre váró hordágy mellett különböző orvosi eszközök, az életmentést segítő berendezések, illetve a műszaki mentéshez szükséges felszerelések kaptak helyet. A gép egy súlyos vagy két könnyű sérült szállítására alkalmasak, nappal és éjszaka, egyszerű és bonyolult időjárási viszonyok között egyaránt, akár éjjellátó szemüveg (NVG) használata mellett is.

Ha szükség van rá, a H145M hatékonyan képes támogatni a szárazföldi erők harcát. A célok megtalálását és a fegyverzet pontos alkalmazását a Wescam MX-15Di nappal és éjjel is működő elektrooptikai felderítőrendszer segíti, melyet az orr-rész alá lehet felszerelni. A törzs két oldalára Nexter NC621 20 milliméteres gépágyúkonténert és 70 milliméteres Thales FZ231 12 csöves rakétaindító blokkot lehet elhelyezni. Még nagyobb ütőerőt jelentenek majd a Spike ER2 irányított páncéltörő rakéták, melyek integrálása és tesztelése még nem fejeződött be. A gépre emellett a fejlett fedélzeti önvédelmi rendszerek mellett két, az ajtókba elhelyezett állványra illeszthető FN MAG58 7,62 milliméteres géppuska is került.

Inforgrafika: Hovári Éva