Hadtörténelmi konferencia Rijekában
Szöveg: Várkonyi Melinda őrnagy | Fotó: a szerző felvételei |  2021. szeptember 7. 16:39135 évvel ezelőtt lépett ki a Haditengerészeti Akadémia ajtaján Horthy Miklós, a haditengerészeti flotta utolsó parancsnoka.
A Fiume Barátai Egyesület elnöksége által szervezett rendezvényen részt vett Marijan Paljevics ezredes Horvátország Védelmi Minisztériumának képviselője, dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Hajgató Zsolt ezredes, a zágrábi Magyar Nagykövetség véderő attaséja, Sibálin Klepács Zdenka asszony, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Rijekai Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke.
Marijan ezredes köszöntőjében elmondta: mind a horvát haderő főparancsnoka mind a védelmi miniszter pozitívan értékelte a kezdeményezést, valamint támogatják a történelmi hagyományok megőrzését.
A történettudomány és a történész szakma garancia az objektív szemlélet kialakításában, ezért különös jelentőséggel bírnak az ilyen események, hiszen a konferencia olyan kontextust teremt, amely erősíti a sorsközösség érzését. A két nemzet több mint nyolc évszázados közös történetre tekint vissza.
A Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes fővédnöksége alatt álló rendezvényen dr. Kovács Vilmos ezredes, tolmácsolta a konferencia résztvevőinek dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter köszöntését.
„A kötelesség felette áll az életnek - hirdette egykor felirat az egykori császári és királyi Haditengerészeti Akadémia homlokzatán, a Monarchia haditengerészetének egyetlen tisztképző intézményén. Aki ilyen indíttatással lép be az életbe az biztos, hogy kiváló katonává, haditengerésszé, hazafivá válik. Legyen az magyar, osztrák, vagy horvát nemzetiségű” – mondta a parancsnok. „A 20. század elejére az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészete meghatározóvá vált annyira, hogy 1914-ben Európa hatodik, a világ nyolcadik legnagyobb flottája már a Monarchiáé volt. Az osztrák-magyar haditengerészet tisztikara még nem sokkal a nagy világégés előtt is alig 700 főt számlált. E tisztikar, akárcsak maga a birodalom, sokszínű és soknemzetiségű volt. Legnagyobb számban osztrák-németek szolgáltak benne, őket követték a magyarok, a horvátok majd a csehek. E többnyelvű, többnemzetiségű haditengerészet és különösen annak tisztikara a Nagy Háború során jobb teljesítményt nyújtott, mint a birodalom számos más intézménye, és még az összeomlás küszöbén is megőrizte egységét és hadrafoghatóságát. Különösen büszkék lehetünk arra, hogy az egykori ellenfelek mind a mai napig elismerik az osztrák-magyar haditengerésztisztek lovagiasságát, emberségét és a háborúban nyújtott teljesítményét” - tette hozzá az ezredes.
Magyarország zágrábi nagykövete nevében a megjelenteket Hajgató ezredes köszöntötte. A véderőattasé a napjainkban folyó két ország közötti sokoldalú, előnyös együttműködésről szólva elmondta: „szövetséges államok vagyunk mind az Európai Unió, mind a NATO tagjaiként. A kiváló kétoldalú kapcsolatokon belül, katonai szövetségesek vagyunk, békefenntartó műveletekben veszünk részt, de kiemelendő a Székesfehérváron felállításra kerülő Többnemzetiségű Hadosztályparancsnokság, ahol az első parancsnokot Horvátország adja majd.”
A nap folyamán hét előadást hallgathattak meg az érdeklődők, többek között dr. habil. Bali Lóránt, a Fiumei Barátai Egyesület alelnökétől: Fiume szerepe az OM Monarchia infrastruktúrájában címmel, dr. Kaiser Ferenc egyetemi docens: Császári-királyi haditengerészet 1867-1918 között címmel, valamint dr. Kiss Gábor alezredes: Magyarok a császári és királyi haditengerészeti akadémián - Horthy Miklós és Lucich Károly címmel.
A rendezvény zárásaként dr. Kovács Vilmos ezredes, parancsnok és Hajgató Zsolt ezredes, véderőattasé koszorút helyezett el az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia 941 katonája emlékének állított emlékműnél, a Kozala városi temetőben.
Galéria