Hamarosan indul a területvédelmi tartalékosok toborzása!

Szalay-Bobrovniczky Kristóf közölte, céljuk, hogy minél többen döntsenek úgy, tenni akarnak Magyarország védelméért, és részei legyenek „ennek a nagy családnak, amely nemcsak embert próbál, de embert farag”.

A hivatásos és a területvédelmi tartalékos rendszer egymást kiegészíti, míg a high-tech eszközökkel felszerelt, bázisokon elhelyezkedő hivatásosok adják a haderő gerincét, a hagyományos, könnyű fegyverzetű tartalékosok az országot „kapilláris-szerűen szövik át”, és saját környezetükért, otthonukért felelnek, legyen az objektumvédelem vagy gerillahadviselésre való felkészülés – fejtette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, a most teljessé váló, hét ezredből álló területvédelmi komponens a Magyar Honvédség korszakváltásának fontos alkotóeleme lett. Megjegyezte, 2010-ben úgy vették át a honvédséget, hogy mindössze tizenhét tartalékosa volt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf idézte vitéz Temessy Milán tábornokot, aki szerint „a zászló minden időben, korban a nemzeti ideálok megszemélyesítője, az egész haza képviselője volt, szinte élő szent valóság és a szent korona után a legnagyobb jogi személy”.

A csapatzászló egyrészt szimbóluma a magasztos katonai erényeknek, a hazaszeretetnek, bátorságnak, hűségnek, önfeláldozásnak, ugyanakkor az egység jelképe is, olyan jelvény, amely alatt győzni vagy meghalni kell – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy az ezred névadója, elődalakulatának legendás parancsnoka vitéz Reviczky László ezredes volt, akinek hírneve „a szembenállókban dermesztő félelmet, a bajtársakban tiszteletet és csodálatot keltett”.

A csapatzászlót ősi magyar szokás szerint adják át, egyházi szertartás keretében, zászlószegeléssel, a védnökséget elfogadó zászlóanya jelenlétében – mutatott rá Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzáfűzte, a szegek ünnepélyes beverése a honvédséget és a hazát is szimbolizáló zászlórúdba olyan, mintha aláírással pecsételnék meg, hogy bármi áron védelmezni fogják a hazájukat, vagyis megerősítenék katonai esküjüket.

Az ünnepi szentmise előtt Kun Szabó István vezérőrnagy, a Köztársasági Elnöki Hivatal Honvédelmi Igazgatóság igazgatója, az államfő főhadsegéde, valamint Reviczky Éva, az ezred névadójának leszármazottja, a zászlóanya szalagot kötött a csapatzászlóra, amelyet felszenteltek és megáldottak.

Takács Attila altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese a honvedelem.hu-nak elmondta, a csapatzászló a hétköznapokban is „együtt él” majd a katonákkal. Kiteszik a parancsnoki előtérbe, és minden katona, aki arra jár, látni fogja, és érzi majd azt a felelősséget, amit a csapatzászló rájuk ró, illetve azt a tiszteletet is, ami miatt érdemes szolgálni.

Az altábornagy hozzátette, hogy régi adósságának tesz a Magyar Honvédség eleget akkor, amikor az első világháborús hőseinkről nevezi el az újabb katonai szervezeteket, hiszen ők harcban a legnemesebb dolgot áldozták fel, és olyan tetteket vittek véghez, ami példa a jövő nemzedékek számára is.

Az MH vitéz Reviczky László 1. Területvédelmi Ezred csapatzászlajának zászlóanyja, a család ma élő tagja, vitéz Reviczky Éva úgy gondolja, az 1272-ben nemességet kapott famíliája történetének koronája, hogy az ezred névadója vitéz Reviczky László. „A Vitézi Rend ajánlott engem ennek a nagyon-nagyon megtisztelő feladatnak az ellátására. Úgy gondolom, hogy talán az eddigi munkáim miatt. Az ezred feladata a hagyományőrzés és a karitatív tevékenység is, én ebben vagyok inkább erősebb, így itt látom a szerepemet. Nekünk a nemességet nemcsak a címerünkben kell viselni, hanem elsősorban a szívünkben” – mondta Reviczky Éva.