Hatvan nap alatt a Föld körül – a víz alatt

Manapság sokat beszélünk az atomerőművek biztonságáról, arról, hogy pótolható-e megújuló energiaforrásokkal az atomenergia. A tény az, hogy nagyjából ugyanannyi atomreaktor áll haditengerészeti szolgálatban, mint amennyi energiát termel atomerőművekben.

Vízi járműveken akkor célszerű a reaktor használata, ha arra van szükség, hogy a hajó hosszú ideig működjön üzemanyag felvétel nélkül. Az atomkor hajnalán nagy volt a verseny a Szovjetunió és az Egyesült Államok között földön, vízen, levegőben, persze a maghasadásos technika alkalmazásának terén.

A haditengerészet 1959. november 10-én bocsátotta vízre a USS Triton két atomreaktorral meghajtott tengeralattjárót. A föld körüli út elsősorban presztízs kérdés volt az amerikai kormánynak, de 60 napos útján a Triton különböző vizsgálatokat, kutatásokat is végzett,

A haditengerészet parancsnoksága 1960. február 2-án bízta meg Edward L. Beach kapitányt, hogy tengeralattjárójával – egy szigorúan titkos küldetés keretében – kerülje meg víz alatt a Földet. Az indulás napját február 16-ára tették, a visszaérkezés időpontját pedig május 10-ében jelölték meg. A teljes pontossággal, szinte centiméterre kiszámolt útvonal megtervezéséhez Ferdinand Magellan 1519 és 1522 közötti Föld körüli útját vették alapul. A legénység előtt is titok volt az út valódi célja, így ők egy, a Karib-térségben végrehajtandó merüléssorozatról kaptak információkat. Ugyanakkor több hónapra elegendő élelmiszert, így 7478 kilogramm fagyasztott ételt, 583 kilogramm krumplit és 590 kilogramm kávét – vittek a Tritonra. (Forrás: index.hu)

Az atom-tengeralattjáró a korábbi terveknek megfelelően, február 16-án alámerült Connecticutnál és a part mentén déli irányba indult el. Beach kapitány az indulás után egy nappal, február 17-én közölte a legénységgel a küldetés igazi célját. Délre továbbhaladva a Triton március 7-én a Horn-fok megkerülésével a Csendes-óceánon folytatta útját. Három héttel később elérték Guamot a Húsvét-szigetek érintésével , és a Fülöp-szigetek felé indultak tovább. Április elsején, nagyjából az út felénél, a Mactan-szigetnél megemlékeztek az 1521-ben ott megölt Magellanra, és a Lombok-szoroson keresztül átjutottak az Indiai-óceánra. Április 17-én a Jóreménység-fokot megkerülve visszaértek az Atlanti-óceánra, és egy héttel később újra megpillantották a brazil partokhoz közeli Szent Péter és Pál-sziklákat, így küldetésük sikerült. (Forrás: index.hu)

A Triton összesen 35 979 tengeri mérföldet (66 645 kilométert) tett meg a víz alatt 84 nap alatt, de február 24-e és április 25-e között a tényleges Föld körüli út teljesítéséhez csak 60 napra és 21 órára volt szüksége. A 26 723 tengeri mérföldet (49 491 kilométert) 18 csomós (33 km/órás) átlagsebességgel tette meg, közben négyszer haladt át az Egyenlítőn – olvasható egy, az index.hu-n megjelent cikkben.

Amikor a Triton május 10-én Delaware közelében 84 nap után a felszínre emelkedett, Beach kapitányt helikopterrel azonnal Washingtonba szállították, ahol Dwight D. Eisenhower elnök ünnepélyesen bejelentette, hogy a Triton elsőként kerülte meg felmerülés nélkül a Földet.

Az 1959. november 10-én vízre bocsátott Tritont 1969. május 3-án vonták ki a szolgálatból, 2007-ben pedig a szétszereléséről döntöttek. A történet érdekessége, hogy a Tritont 1959-ben építették, ugyanebben az esztendőben Budapesten az utolsó magyar gyártású gőzhajót bocsátották a vízre. A világbékéért folytatott nemes küzdelmünk forgatagában szinte eltűnt az a hír a lapokból, amely a 122 éves magyar gőzhajógyártás végét jelentette. Kizárólag a Hétfői Hírek május 18-i számában olvashatott a nyájas olvasó arról, hogy „jelentős eseményhez érkezett a nagy múltú magyar hajógyártás. Az Óbudai Hajógyárból útjára bocsátották az utolsó magyar gyártmányú, 400 lóerős gőzhajót".