A biztonságra is hatással van az éghajlatváltozás
Szöveg: Szűcs László | 2013. szeptember 30. 7:26Napjaink egyik legtöbbet vizsgált kérdésköre az éghajlatváltozás. A kutatásokból természetesen az országok hadseregei is kiveszik a részüket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenleg egy nagyszabású projekt keretében foglalkozik az éghajlatváltozás katonákat érintő hatásaival.
„Ebben az első zsengében végeztünk egy nemzetközi kitekintést, azaz felvázoltunk egy általános képet a világban zajló katonai kutatásokról. Emellett elvégeztünk egy egészségügyi kitekintést is, hogy az éghajlat változása milyen hatással van az emberi szervezetre, azaz a katonákra. A vizsgálat harmadik etapjában pedig azt néztük meg, hogy a repülőeszközökre milyen hatással van a szélsőséges időjárási körülménye között végrehajtott repülés" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére a kutatás vezetője, prof. dr. Padányi József mérnök dandártábornok.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese hozzátette: a kutatást azóta sem hagyták abba, jelenleg a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként folytatódik a projekt. A TÁMOP-4.2.1.B-11/2/KMR-2011-0001 számú, a „Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások" elnevezésű program része „Az éghajlatváltozás hatása a biztonságra, a katonai erő alkalmazására" című vizsgálat, amelynek tapasztalatait a közelmúltban megjelent három tanulmánykötetben foglalták össze.
A korábbinál szélesebb spektrumban elvégzett kutatások egyik eleme a Magyar Honvédségben rendszeresített egyenruházat – a kimenő, a gyakorló és a sivatagi – hőtartó képességének vizsgálata. Ezt a Pécsi Egyetem munkatársaival közösen, az ottani speciális kamrában végezték el – tudtuk meg Padányi professzortól, aki hozzátette azt is, hogy a vizsgálatokat mínusz 20 és plusz 35 Celsius-fokos hőmérsékleti tartományban végezték el, szeles és szélcsendes körülményeket egyaránt imitálva. Ezt követően „önkéntes mérőalanyokkal" is megismételték a méréseket.
„A megkapott több milliónyi adatot számítógéppel kielemeztük és a vizsgálati eredményeket átadtuk a Magyar Honvédség ruházati szakembereinek. Hogy miért volt fontos e vizsgálat? Nem mindegy, hogy egy feladatot végrehajtó katona hogyan érzi magát a ruhájában. Ha melege van vagy fázik, akkor kevésbé tud a feladatára koncentrálni" – mondta Padányi dandártábornok, aki a kutatással foglalkozó munkacsoport vezetője volt. A munkában egyébként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatói, kutatói, doktoranduszai és hallgatói mellett a Pécsi Egyetem szakemberei, illetve az MH Egészségügyi Központ Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézetének orvosai is részt vettek.
A több hónapig tartó kutatás során azt is vizsgálták, hogy az emberek – azaz a katonák – pszichikai teljesítményére, valamint a haditechnikai eszközök működtetésére, karbantartására milyen hatással van a szélsőséges időjárás.
„Vizsgáltuk a megváltozott katasztrófaveszélyeztetettséget is. Ez azért volt fontos, mert a katasztrófák elleni védekezés a Magyar Honvédség egyik kiemelt feladata. Az elmúlt időszak pedig bebizonyította – gondoljunk csak a 2010-es vörösiszap-katasztrófára, az idén márciusi rendkívüli hóhelyzetre vagy éppen a júniusi dunai árvízre –, hogy a Magyar Honvédség nélkül nem lehet hatékonyan védekezni. Emiatt nekünk fontos azt tudni, hogy az éghajlatváltozás a Kárpát-medencében, illetve Magyarországon milyen következményekkel járhat" – emelte ki a professzor.
Padányi József szerint a mostani vizsgálatok lezártával a legfontosabb általános következtetés az, hogy nem szabad abbahagyni a munkát, a kutatásokat tovább kell folytatni, hiszen még számos olyan kérdés van, amit érdemes részletekbe menően megvizsgálni.
Fotó: archív
