A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a nyomozást
Szöveg: Honvédelmi Minisztérium | 2013. szeptember 3. 15:35Kovács József altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója a Nemzetbiztonsági Bizottság szeptember 3-i, zárt ülésén tájékoztatást adott a romagyilkosságokkal összefüggésbe hozott korábbi Katonai Biztonsági Hivatal jogutód szervezetének rendelkezésére álló iratokról, a szolgálat részvételéről a belügyminiszter által összehívott értékelő-elemző munkacsoportban, valamint biztosította a bizottságot arról, hogy a KNBSZ minden birtokában lévő iratot és információt készséggel bocsát a munkacsoport és az igazságszolgáltatás mellett a bizottság rendelkezésére is.
A roma honfitársaink elleni, megtervezett gyilkosság-sorozattal kapcsolatban a Honvédelmi Minisztérium – utalva egyes fél-, illetve álinformációkon alapuló sajtóbeli találgatásokra, sugalmazásokra és híresztelésekre is – szükségesnek tartja a nyilvánossággal is ismertetni a bizottsági ülésen elhangzott nem minősített információkat, egyben nyomatékosan rögzíteni a következő, már korábban is ismertetett tényeket.
A korábbi tárcavezetéssel ellentétben a minisztérium jelenlegi vezetése – a Hende Csaba honvédelmi miniszter által a 2010-es kormányváltás után azonnal elrendelt belső vizsgálattal párhuzamosan és azt követően – mindvégig a lehető legteljesebb mértékben segítette a nyomozó hatóságok és a bíróság munkáját. A tárcavezető egyúttal, többek között a jelen üggyel is összefüggésben a KBH korábbi vezetésének jelentős részét – osztályvezetői szintig bezárólag, összesen 53 főt, köztük az ügyben érintetteket – menesztette, valamint végrehajtotta a két katonai titkosszolgálat átszervezését és integrációját.
A nyilvánosságban és a nyomozási folyamatban is 2009-ben merült föl először, hogy az úgynevezett romagyilkosságok egyik gyanúsítottjának kapcsolata volt az akkori Katonai Biztonsági Hivatallal. A hivatal akkori vezetése ezt a tényt – máig érthetetlen okokból – többször is letagadta a nyomozóhatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti albizottság előtt is, az írásbeli megkeresésekre pedig ugyancsak több alkalommal valótlan, illetve hiányos adatokat szolgáltatott. Minderre éppen a Hende Csaba által 2010 nyarán elrendelt belső vizsgálat eredményeképpen derülhetett fény.
Az egyes megjelent újságcikkek által sugallt „információkkal" szemben a belső vizsgálati jelentés szerint az akkori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) állományába tartozó tiszt (H. Ernő), bár kapcsolatban állt a negyedrendű vádlott Cs. Istvánnal, tőle a bűncselekményekről, – a sajtóbeli találgatásokkal ellentétben – semmiféle információhoz nem jutott. A Honvédelmi Minisztériumnak arról nincs információja, hogy az ügyészség vagy a bíróság ellene eljárást folytatott volna vagy folytatna.
A nyomozás során fény derült arra, hogy a gyanúsított tettestársai – akik viszont Cs. Istvántól tudtak a kapcsolatról – H. Ernő meggyilkolásának lehetőségét is fölvetették. Így került H. Ernő a hatóság látókörébe, mint tanú. Meghallgatása előtt azonban a KBH-s tisztet akkori felettesei nem mentették fel a titoktartási kötelezettség alól, így ő a kapcsolat tényét nem tagadva annak jellegéről pontatlan információkat adott, a kormányváltást követően ugyanakkor megkapta a felmentést. Ilyen módon a következő, immár bírósági kihallgatásán, 2012-ben H. Ernő részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően beszámolhatott a Cs. Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló, úgynevezett biztonsági kapcsolatáról.
A belső vizsgálatot követően a megállapításokról készült jelentést Hende Csaba honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek, kérve, hogy vizsgálják meg, történt-e bűncselekmény, azonban az akkori katonai főügyész válaszul írásban közölte a Honvédelmi Minisztériummal, hogy véleménye szerint bűncselekmény nem történt. Fontos hangsúlyozni, hogy a 2010-es kormányváltást követően a Honvédelmi Minisztérium mindvégig teljes ismeretanyagával segítette az ügyészség és a bíróság munkáját, valamennyi (így az ügyészség 2011-es újbóli) megkeresésre részletes és a valóságnak megfelelő választ adott, az első fokon ítélkező bíró pedig a katonai titkosszolgálatnál személyesen is áttanulmányozta az ügyben keletkezett valamennyi iratot.
