A központi hatalmak legjelentősebb győzelme

A Nagy Háború centenáriuma alkalmából tartott előadássorozat elsősorban az 1917. évi eseményekre, mindenekelőtt a 12. isonzói csata, a nagy jelentőséggel bíró caporettói áttörés eseményeinek – az előzmények és következmények – ismertetésére fókuszált.
A résztvevőket dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka köszöntötte, aki beszédében felidézte: az első világháború történéseivel foglalkozó programsorozat már 2014-ben, a szarajevói merénylet 100. évfordulóján megkezdődött, azóta pedig minden évben megemlékeznek egy-egy háborús év fontos történéseiről.

A parancsnok hozzátette azt is: nagyon fontosnak tartja, hogy egy-egy konferenciának legyen nemzetközi kitekintése is, hiszen az egykori szövetségesek vagy szemben álló felek szemszögéből is láttatni kell az eseményeket.

„Egy történészgeneráció feladatáról van itt szó, és örömmel köszöntöm azt a szándékot, ami az igazság kimondását célozza" – mondta nyitóbeszédében Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, hozzátéve: olyan befolyások és törekvések jellemezték Európának ezt az időszakát, amelyek következményeit máig éljük és valószínűleg a jövőben is fogjuk.

Boross Péter ezután a XIX. századi hatalmi ambíciókra, majd az első világháborút lezáró diktátumokra utalva elmondta: a nagyhatalmak Németországgal szembeni bosszúja hívta életre azt a dühöt és elkeseredést, ami aztán Hitler hatalomra jutásához vezetett. „Lehetetlen nem észrevenni, hogy az első világháború utáni megtorló békék szoros összefüggésben vannak azzal, hogy Hitler hatalomra került, hiszen ő azt ígérte, hogy helyrehozza azokat a sérelmeket, amiket az ésszerűtlen békék okoztak. Ezeknek a diktátumoknak a magyar vonatkozásait és következményeit is jól ismerjük" – mondta a volt miniszterelnök.

„A valóság kutatásának időszakához érkeztünk! Fontosnak tartom, hogy sok évtizedes szellemi és morális rombolás után a harcokban részt vevők becsülete álljon helyre, ezért ez a konferencia nagyon nagy jelentőségű lesz" – zárta beszédét a volt kormányfő.

A nyitóbeszédeket követően hazai, valamint meghívott olasz, orosz, osztrák, német történész előadók idézték fel az 1917-es esztendő hadműveleti helyzetét, a központi hatalmak törekvéseit, az áttörés előkészületeit, valamint magát az offenzívát, amikor az osztrák-magyar és német csapatok utolsó erejüket összeszedve döntő csapást mértek az olasz haderőre. A konferencián számos egyéb érdekesség is elhangzott, mint például az olasz front helyzete orosz kémjelentések alapján, az olaszoktól zsákmányolt hadfelszerelés megjelenése a Monarchia haderejében, vagy az új támadó jellegű rohamharcászat hadműveleti jelentősége.

A konferencia előadói voltak: dr. Pollmann Ferenc történész; Andrea Ungari történész; Stencinger Norbert történész; dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM HIM parancsnoka; Richard Lein történész, Garkusa Irina Olegovna történész; dr. Kiss Gábor őrnagy, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárának vezetője; dr. Balla Tibor alezredes, hadtörténész; Peter Lieb hadtörténész; Krámli Mihály történész és Bálint Ferenc történész.

Fotó: Szikits Péter