A legősibb és a legösszetettebb gyógyító szakma

Szöveg: Szűcs László | 2017. április 10. 7:28

A belgyógyászat az egyik legősibb és legösszetettebb gyógyító szakma, mindazon tevékenységek összessége, amely során az orvosok a páciensek fizikális vizsgálatával és különféle diagnosztikai módszerekkel, azaz nem operatív módon állapítják meg a betegségek eredetét. A Honvédkórházat bemutató sorozatunk mai részében az I. számú belgyógyászati osztályt ismerhetik meg.

Prof. dr. Rókusz László nyugállományú orvos ezredes, osztályvezető főorvos szerint a belgyógyászat az ősi medicinák legelső ága, amelyről már az eredeti hippokratészi esküben is lehet olvasni. Olyan orvostudományág, amely tüneteken, tapasztalatokon, kísérleteken, különböző vizsgálatokon alapszik. Persze a diagnosztika az évszázadok során folyamatosan fejlődött, a XX. század elején egyre több olyan eszköz − például EKG, röntgen, mikroszkóp − jelent meg, amelyek mind-mind a betegségek pontosabb felismerését és gyógyítását teszik lehetővé.

A professzor elárulja azt is, hogy számos tudományág − például az emésztőrendszerrel és annak betegségeivel foglalkozó szakterület, a gasztroenterológia; a cukorbetegséggel és annak megelőzésével foglalkozó tudomány, a diabetológia; a fertőző betegségekkel foglalkozó tudományág, az infektológia; a vérképzőszervi betegségekkel kapcsolatos tudományterület, a hematológia; vagy például a végtagi artériák és vénák betegségeivel foglalkozó diszciplína, az angiológia − a belgyógyászatból alakult ki az elmúlt évtizedekben.

Összetett feladat

A Honvédkórház I. számú belgyógyászati osztályának feladata rendkívül összetett − mondja a főorvos. Egyebek mellett itt végzik a kórház sürgősségi betegellátó osztálya által továbbküldött, belgyógyászati kezelésre szoruló betegek ellátását, de a rendelőintézet több mint 25 belgyógyászati szakrendeléséről beutalt fekvőbetegek kezelése is itt történik. Emellett pedig a honvédelmi kötelezettségből adódó szűrő-, ellenőrző és gyógyító tevékenységet is folytatnak, valamint a katonai, szolgálati tevékenységgel összefüggő, fekvőbeteg-ellátást igénylő, a katonai alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat is az osztályon végzik.

Az ellátási kör is sokrétű. A Honvédkórház egyik osztályaként számos igényjogosult − katona, rendőr, tűzoltó valamint családtagjaik− ellátása tartozik az itt dolgozó orvosok és ápolók felelősségi körébe, de a területi ellátási kötelezettségből adódóan több, mint 60 ezer budapesti állampolgár belgyógyászati kezeléséért, 1,2 millió állampolgár hematológiai és több százezer állampolgár angiológiai ellátásáért is felelősek.

„A gyógyító tevékenység során az osztályon dolgozók mindig törekedtek arra, hogy a nagynevű elődök szakmai munkáját folytassák. Elmondhatom, ez a mai napig megvalósul az osztály mindhárom részlegén" − mondja dr. Rókusz László, aki több éve vezeti a belgyógyászati osztályt, előtte pedig számos más beosztásban dolgozott a Honvédkórházban. A főorvos hozzáteszi: jelenleg az általános belgyógyászati részlegen 40 ágyon, a hematológiai és angiológiai részlegeken pedig 15-15 ágyon végzik a gyógyító tevékenységet. Az ágyak kihasználtsága szinte maximális.

„A katonai profilt illetően az osztály mindig is híres volt arról, hogy mind az orvosok, mind pedig a szakszemélyzet közül sokan mentek külföldre különféle missziókba. De az osztályról kerültek ki például a hadsereg főbelgyógyászai is. Emellett pedig többen vesznek részt olyan infektológiai továbbképzéseken is, amelyek a trópusi betegségekkel kapcsolatosak. Kevesen tudják ugyanis, hogy Magyarországon nemcsak a Szent László Kórházban, hanem a Honvédkórházban is rendelkezésre áll a különféle trópusi betegségek kezelésének képessége" − árulja el dr. Rókusz László, aki maga is infektológus szakorvos, és 1998 óta a Magyar Honvédség főinfektológusa.

Csúcstechnológiás berendezés

Az osztály felszereltségéről a főorvos elmondja: a belgyógyászat nem számít „hagyományos értelemben vett" műszerezett osztálynak, ugyanakkor igénybe veszik a Honvédkórház más osztályain, illetve a rendelőkben meglévő diagnosztikai lehetőségeket, például a mágneses rezonancia-, a CT-, és a különféle izotópos vizsgálatokat. Emellett pedig nagyban támaszkodnak a kórház laboratóriumi kapacitására, hiszen enélkül nehezen tudnák megállapítani a diagnózisokat.

Hamarosan azonban egy csúcstechnológiás berendezéssel büszkélkedhet majd a kórház, hiszen éppen a napokban engedélyezték számukra egy olyan mikrobiológiai laboratóriumi eszköz (MALDI-TOF) megvásárlását, ami a páciens véréből levett és tenyésztésre elküldött pozitív mintából tudja megállapítani, hogy milyen bakteriális fertőzés támadta meg a beteget.

„Az elmúlt hónapokban használatra már volt nálunk egy ilyen gép. Ha sikerül megvásárolnunk, akkor az orvosi egyetemek és a László Kórház mellett csak nálunk lesz ilyen az országban, s ezzel hatalmasat lépünk előre a gyógyításban is" − mondja dr. Rókusz László.