A limanovai csata évfordulójára emlékeztek
Szöveg: T. G. | 2017. december 13. 11:29Van Budapest XIV. kerületében egy kis tér, amely a Limanova nevet viseli: a 103 évvel ezelőtti jelentős galíciai osztrák-magyar győzelemre emlékeztet ez a név, amikor a magyar huszárok kemény kézitusában verték vissza a túlerőben lévő orosz támadást, megmentve ezzel a frontvonalat az összeomlástól, Magyarországot pedig az ellenséges csapatok betörésétől.
A koszorúzást az elmúlt években a Centenáriumi Hagyományőrző Honvéd Gyalogdandár − az első világháború korának színvonalas csapatait tömörítő, a HM Hadtörténei Intézet és Múzeummal is együttműködő szervezet – rendezte. A megemlékezésen a Honvédelmi Minisztériumot a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály munkatársa, dr. Tóth Gergely százados képviselte, aki beszédében kiemelte: Muhr Othmár ezredes, sok kortársához hasonlóan, élethivatásnak tekintette az uralkodó és a haza katonai szolgálatát; kezdetben gyalogostisztként, majd pályája nagy részét a soproni császári és királyi 9. huszárezred kötelékében leszolgálva, főleg Sopronban, de hosszabb időt töltve Boszniában is.
Átlagosnak tűnő csapattiszti karrier volt az övé. Még a háború kezdetén is az ezred tartalékszázadának volt parancsnoka, és csak az ezredparancsnok harcképtelenné válása után nevezték ki a huszárezred élére, néhány nappal a sorsdöntő összecsapás előtt.
Mégis, amikor a meglepetésszerű ellenséges támadás alatt hirtelen döntést kellett hoznia, jó döntést hozott, még ha ez hősi halálához is vezetett.
A százados hozzátette: Muhr ezredes példája magával ragadta a vezetése alatt állókat, így tudtak a túlerővel szemben, a közelharc megvívásához hiányos fegyverzettel mégis győzelmet aratni.
Fotó: Fehér Tamás