A magyar katonai repülés leginkább meghatározó technikai eszköze
Szöveg: Kovács Dániel | 2013. november 8. 15:37Az évek elteltek, a MiG-21-esek hazánkban már csak a múzeumok féltett kincsei. Ma a magyar légierő pilótái korunk egyik legmodernebb repülőgépével, a Gripennel hajtják végre feladataikat. Mindennek ellenére, ha vadászpilótákkal találkozok, beszélgetek és a régmúlt idők szóba kerülnek, mindig a nosztalgikus tiszteletet érzem ki szavaikból, ha ez a géptípus szóba kerül” – mondta dr. Orosz Zoltán altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök-helyettes november 8-án, Budapesten.
A MiG-21-es vadászgép a magyar haderőben címmel rendezett konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum pénteken. Orosz Zoltán altábornagy a konferenciát megnyitva kiemelte: nem véletlen a típus népszerűsége, hiszen ez a gép mindenféle hibája ellenére is a huszadik század egyik legrettegettebb és tiszteltebb repülője volt.
Az altábornagy rámutatott: a MiG-21-es harminckilenc évig állt szolgálatban hazánkban, ami vadászgépek között messze a leghosszabb idő. Az 1950-es évek első felében, az egyszeres hangsebesség átlépése és a koreai háború után a fejlett országok pilótái egy új, kis össztömeg mellett nagy teljesítményű vadászrepülőgép kifejlesztését javasolták, ami a következő konfliktusokban biztosítja a légiharc sikeres, eredményes megvívását.
A MiG típusok számtalan módosításon, fejlesztésen mentek keresztül, amíg az igények figyelembevételével sorozatgyártásra alkalmasnak találták az új típust. A repülőgép a folyamatos korszerűsítések során az azt követő évek egyik legfélelmetesebb vadászgépévé, a katonai repülés meghatározó mérföldkövévé vált. A világon üzemeltetett típusváltozatok száma meghaladta a két tucatot. Két nagy háborúban vett részt, Vietnamban és a Közel-Keleten, változó sikerrel. Számtalan kisebb konfliktusban is harcolt Afrikában, Ázsiában és még Európában is a délszláv konfliktus idején – foglalta össze a gép sikertörténetét Orosz Zoltán.
A konferencián szóba került a típus rendszerbe állításának története, az első tapasztalatok, a kiképzéshez kapcsolódó anekdotákkal fűszerezve, és természetesen a technikai jellemzők és a nagyjavítás feltételei. Az előadásokat a géptípussal rendelkező alakulatok egykori parancsnokai, logisztikai és műszaki kiszolgálásának irányító szakemberei tartották.
Fotó: Galovtsik Gábor
