A magyar-lengyel barátság

„Kivételes az az esemény, aminek apropóján ez a mai konferencia létrejött: a hetvenhat évvel ezelőtti magyar határnyitás német és szovjet támadás elől menekülő lengyelek számára, ugyanis egyike azoknak a pozitív üzenetű történelmi eseményeknek, amelyek az utókor előtt talán kissé méltatlanul is, de kevésbé ismertek" – kezdte ünnepi beszédét dr. Simicskó István honvédelmi miniszter képviseletében Kun Szabó István vezérőrnagy.

A Honvédelmi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta, hogy 1939 őszén kevesebb mint három hét leforgása alatt két ország is támadást intézett Lengyelország ellen. Az esemény gyors lefolyása miatt a menekültkérdésben részletes terv nem készült. A magyar társadalom a történelmi tradíciók, a közös lengyel-magyar múlt miatt a legmélyebb rokonszenvvel viselkedett a lengyelek iránt. „A lengyel menekültek vezetője Henryk Sławik és id. Antall József között nem csak a jó ügy érdekében történő együttműködés, de igaz barátság is kialakult. Közös tevékenységüknek köszönhetően több tízezer civil és katona élete menekült meg a biztos haláltól" – hangsúlyozta a vezérőrnagy, majd kiemelte, hogy szerencsére vannak olyan kortársak, akik nem engedik, hogy ezek a példaértékű események, és az azokat megvalósító kiemelkedő történelmi személyek emléke feledésbe merüljenek.

Mint megtudtuk: tavaly decemberben, Varsóban mutatta be először Grzegorz Łubczyk Az élet peremén című dokumentumfilmet, ami Henryk Sławik és id. Antall József kivételes életművén keresztül ismerteti az akkori eseményeket, és azok hatásait. „Ekkor fogalmazódott meg egy magyarországi ősbemutató gondolata is, amelyre tegnap este a Magyarság Házában került sor" – tette hozzá Kun Szabó István.

A megnyitó beszéd után különböző előadások hangzottak el az akkori korral kapcsolatban. Elsőként a film szerzője Grzegorz Łubczyk, a Lengyel Köztársaság korábbi lengyel nagykövete tartott beszédet a film keletkezéséről és kulisszatitkairól. Az előadásból megtudtuk, hogy először csak 2001-ben kezdtek el beszélni egy lengyel Wallenbergről, Henryk Sławikról, aki id. Antall József, valamint lengyel és magyar papok segítségével több ezer embert mentettek meg a haláltól.

„Minden elismerésem az akkori magyar társadalomé, mert senki nem tudhatta, hogy pár nap alatt több tízezer ember fog megjelenni Magyarországon, akiket egyik napról a másikra etetni és itatni kell" – mondta a film rendezője, majd hozzátette: egyesek falusi iskolákban, mások kúriákban laktak, azonban bombatámadás senkit nem ért.
Ahogy a film is bemutatja, Sławik és Antall Vácott létrehozott lengyel katonatisztek gyerekeinek egy árvaházat, ahol több mint száz, lengyel zsidó fiatalt oktattak, és katolikus misékre járatták, hogy megmentsék őket a haláltól. Annak ellenére, hogy a németek betörtek Magyarországra, egyetlenegy gyerek sem vesztette életét, mert a két igaz barát előre kitűnően megszervezte a fiatalok evakuálást és elrejtését.
Grzegorz Łubczyk hangsúlyozta: „Nem lehet beszélni Sławikról Antall nélkül, és ha Antall nagyságát szeretnénk bemutatni, nem mondhatunk róla semmit, ha nem szólunk Sławikról is." Ezt az is alátámasztja, hogy péntek délután a Műegyetem rakpart egy részét Henryk Sławikra keresztelték.

A filmrendező után Kovács István, József Attila-díjas költő, író, műfordító, történész, polonista, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja, aki 2013- óta a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia tagja tartott előadást a „Lengyel haderő a nyugati fronton a második világháborúban" címmel.

Ezt követte Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár címzetes főigazgatója, egyetemi tanár, lengyel-magyar kutató előadása Menekültek menedéke – Lengyel menekültek a magyar földön 1939 őszén címmel. Majd végezetül Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború után címmel tartott értekezést Mitrovics Miklós történész, polonista.
A konferencia végén levetítették magyar nyelven a dokumentumfilmet. 

Fotó: Tóth László