Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

A semmit nem lehet odadobni

Szöveg: Kálmánfi Gábor | Fotó: a szerző felvételei |  2020. július 1. 16:51

„Tessék csak körbenézni a Honvédüdülő területén, és nekem már meg sem kell szólalnom.” Elég különös, ha ezzel a mondattal kezdődik egy sajtótájékoztató és egyben sok mindenről árulkodik is.

1596081600

A fenti megjegyzés Bagyó Sándortól, a Vízimentők Országos Szakszolgálata, és Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökétől származik, aki Piros Ottó ezredessel, az MH Rekreációs, Kiképzési és Konferencia Központ parancsnokával együtt azért tartott sajtótájékoztatót július 1-jén, mert az üdülő vízibiciklijein ezentúl már mentőgyűrűk is találhatók.

„A semmit nem lehet odadobni" elnevezésű kampányt a vízimentő szakszolgálat tavaly nyár végén indította el. Céljuk az: noha jogszabály nem írja elő, igenis fontos, hogy a rendkívül népszerű vízibicikliken is legyen valamilyen mentőeszköz. Az elmúlt években bekövetkezett tragédiákat ilyen módon ugyanis meg lehetett volna előzni.

Bagyó Sándor aztán részletesen is kifejezte, hogy az üdülő strandja – katonai nyelven szólva – mennyire élen jár rendezettségben, felszereltségben a balatoni strandok viszonylatában.

„Az itteni vízibicikliken van mit odadobni, tudunk segíteni baj esetén. Mindenki példát vehet az üdülőről ilyen tekintetben is, ahol a kikötő gondosan el van kerítve a strand-részektől, ki lettek helyezve a tájékoztató táblák" – hangsúlyozta az elnök. Érdekesség, hogy a vízimentő szakszolgálat teljes menetirányító központja is az üdülő területén – tehát honvédségi területen belül – működik, ami nagyban megkönnyíti a mindennapi munkavégzést.

1596081600

Piros Ottó ezredes leszögezte: az emberi élet és biztonság mindennél fontosabb. „Nagyon örülünk annak, hogy évek óta sikeresen tudunk együttműködni a szakszolgálattal. Rendre az elsők között csatlakozunk a különböző kezdeményezésekhez, így most is beszereztük a szükséges mentőeszközöket. Noha a járványhelyzet miatt a főszezon elején kevesebb még az állandó vendégünk, az egy-egy napra érkezők száma 3000-3500 között mozog" – nyilatkozta az ezredes.

A vízimentők egy-egy szezon közeledtével úgynevezett kártyamegújító vizsgát tesznek, amellyel számot adnak arról, hogy a szaktanfolyamon megszerzett sikeres tudásuk néhány hónap alatt nem kopott-e meg. Aztán amikor kinyitnak a strandok, megkezdik szolgálatukat. Egyesek a parton, mások sürgősségi vagy sima mentőhajón teljesítenek szolgálatot. Érdekesség, hogy este kilenc után az ügyeletben lévő mentőhajók egy perces készenléttel dolgoznak – ennyi idejük van tehát a riasztást követően elindulni a megadott helyszínre. Bizonyos strandokon a vízimentők olyan elsősegély-nyújtási feladatokat is ellátnak, amelyek nem kimondottan a fürdéshez kapcsolódnak. Alapvetően a Magyar Tengeren látnak el szolgálatot, de jelen vannak például Sopronban, és Esztergomban is.

1596081600

Amikor általános jó tanácsokat kértünk a strandszezonra nézve az elnöktől, harminc éves pályafutása minden tapasztalatával annyit mondott: minden vízi baleset a dezorientációból fakad.

„Adott a szabadság, az üdülés, a kikapcsolódás vágya és lehetősége. Ilyenkor szeretnénk kiszabadulni a megszokott kereteink közül, kevésbé figyelünk oda bizonyos dolgokra. Márpedig a víz veszélyes közeg. Mind benne, mind a partján fejben is jelen kell lenni, nem elég a fizikai ottlét" – vélte Bagyó Sándor. Azt is hozzátette, vízimentőként számára minden nap csodálatos. Vannak azonban olyanok, amelyeket sajnos tragédia árnyékol be – ezekből igyekszik tanulni. Mint mondta, pontosan tudja, hogy ezen a szakterületen is mindig lehet többet, jobbat tenni; ennek módjaival is tisztában van, de mint minden mentési szakág, ez is költséges terület. Mindenesetre kollégáival együtt azon dolgoznak, hogy mindig lehessen legalább valamit odadobni a bajbajutottaknak.

GALÉRIA