Acélkocka

Elkerülhetetlen átalakítás

Az új képzési forma feltételrendszerének kidolgozása több évet vett igénybe. Az altiszti kar feladat- és hatáskörének felértékelődése következtében elkerülhetetlenné vált átalakításra egy vezénylőzászlósi kidolgozó munkacsoport tett javaslatot a Honvéd Vezérkar főnökének. A csoport vezetője Kriston István főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa volt.

– Az altiszti életpályát választó leendő kollégáink felkészítésének, kiképzésük tematikájának alapvetően a körülöttünk zajló folyamatokhoz, a megváltozott biztonsági környezethez, a terrorizmus elleni küzdelem kihívásaihoz, a harceljárások és a technikai eszközök korszerűsítésének folyamatához kell igazodnia. Ugyanakkor az altiszti kar szerepében is jelentős változás történt az elmúlt évtizedekben. Korábban ugyanis a feladatuk csupán a tisztek által kiadott parancsok teljesítése volt, napjaink altisztjei viszont már nem csak végrehajtók: kisebb alegységek önálló irányítására is képesnek kell lenniük. A vezetői alkalmasságot tehát az egyik alapvető elvárásként kellett megfogalmaznunk az ősztől bevezetendő képzési rendszerbe jelentkezőkkel szemben. Természetesen ehhez a pályára irányítás tematikájának is igazodnia kellett: az idei évtől nem szakirányokra, hanem altiszti pályára toboroz a honvédség. A bevonuláskor persze mindenkitől megkérdezzük majd, hogy milyen beosztást látna el legszívesebben, s ez alapján tájékoztatni fogjuk az általa választott szakirány sajátosságairól. A felkészítés során aztán folyamatosan figyelemmel kísérjük a teljesítményüket, a motiváltságukat, adottságaikat, érdeklődési körüket. Az alap altiszti tanfolyam negyedik hónapjában pedig egy részletes összefoglaló értékelés készül minden jelöltről. Ez alapján, valamint a felkészültségüket, szakmai hátterüket figyelembe véve ajánlunk majd nekik a képességeiknek leginkább megfelelő szakirányt. A beosztásba helyezésről szóló végleges döntés azonban – az alakulatok igényei alapján, az érintett katonai szervezet vezénylőzászlósának jelenlétében – egy bizottsági beszélgetés során születik majd meg. Ugyanakkor alkalmazzuk a „top ten" rendszert is: a szentendrei tanfolyam tíz legjobb eredményt elért végzősének garantáljuk, hogy az általuk választott beosztásban és helyőrségben kezdhetik meg az altiszti pályát – mondta Kriston főtörzszászlós.

Képzés két szakaszban

A polgári életből az „Acélkocka" Altisztképzési Rendszerbe felvetteknek az előzetes tervek szerint július közepén kell bevonulniuk az MH Altiszti Akadémia szervezetében új alegységként megalakuló Altisztképző Központba. Rendfokozati jelzésük nem lesz, a Magyar Honvédséggel hároméves szerződést kötnek, amelynek aláírását követően kiképzendő legénységi állományba kerülnek. A szerződésükben hat hónap próbaidő szerepel, a bevonulásuk első napjától az érettségivel rendelkező közkatonai alapilletményben, nettó 184 799 forintban részesülnek. Szentendrén a képzésük két szakaszban történik: az első öt hétben a katonai alapismereteket sajátítják el, majd egy négy és fél hónapos alap altiszti tanfolyamot fognak elvégezni.

Kriston István főtörzszászlós

– A bevonulásuk első napjától az altiszti pályára készítjük fel leendő kollégáinkat, már a katonai alapkiképzés során is arra törekszünk, hogy kapjanak lehetőséget vezetői képességeik bizonyítására is. Rajparancsnoki feladatokat fognak például ellátni, a tevékenységüket pedig az alegység szervezetszerű parancsnoka ellenőrzi majd. A kiképzők részére ez az öt hét egyébként nagyon komoly feladatot jelent, a célunk ugyanis az, hogy a polgári életből érkező fiatalemberek a felkészítésük első szakaszának végére legalább olyan szintű katonai alapismeretekkel rendelkezzenek, amely megközelíti a két-három év szolgálati viszonnyal rendelkező tizedesek, szakaszvezetők szintjét. A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgák után pedig kezdődik a tizennyolc hetes alap altiszti tanfolyam, amelynek során már kimondottan a raj- és a szakaszszintű vezetési eljárások, ismeretek elsajátítására készülnek fel. Fél év elteltével, a két kiképzési ciklus végén aztán mindenkinek személyre szólóan értékeljük a felkészültségét, a parancsnoki rátermettségét. Valószínűleg lesznek olyanok is, akik a hat hónap alatt nem tudják elsajátítani az altisztekkel szemben támasztott követelményeket. Ők két lehetőség közül választhatnak majd: vállalják a részükre felkínált legénységi katonai szolgálatot, s a következő években újra jelentkezhetnek az altisztképzésre, vagy a bevonuláskor aláírt szerződésben rögzített jogszabályi feltételeket teljesítve leszerelnek – sorolta a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa.

Akik a felkészültségük és vezetői adottságaik alapján alkalmasak az altiszti pályára, a képzésükből hátralévő fél évet a Magyar Honvédség kijelölt katonai szervezeteinél felállított kiképző alegységeknél fogják tölteni, ahol elsajátítják az első altiszti beosztásuk ellátásához szükséges szakmai ismereteket.

– A honvédelmi és haderő-fejlesztési program keretében eddig még sosem tapasztalt mértékű technikai korszerűsítés zajlik. Többek közt ezért is célszerű az új eszközök kezelésére, üzemeltetésére a katonai szervezetnél felkészíteni a katonákat. Az erre a célra felállítandó kiképző alegységekben az adott szakterületet kiválóan ismerő kiképzők, mérnökök, technikusok oktatnak majd. Bár ez pluszfeladatot jelent a fogadó alakulatok számára, de hatalmas előny is egyben, hiszen leendő munkatársaikat fogják tanítani, akiknek felkészültségéről, rátermettségéről naprakész információkkal rendelkeznek majd. A katonák pedig az alakulatoknál töltött fél év alatt tökéletesen elsajátíthatják a beosztásuk ellátásához szükséges ismereteket. Az egyes szakterületekre történő felkészítés során azonban továbbra is szükség lesz az OKJ-s képzésekre. A Magyar Honvédség ezért szerződést köt azokkal az oktatási intézményekkel, amelyekben megszerezhetők az adott beosztásokhoz követelményként meghatározott polgári végzettségek – jegyezte meg Kriston főtörzszászlós.

Öt alegységre osztva

Júliusban kétszázötvenen kezdhetik meg a felkészülést az altiszti pályára. Amennyiben pedig igény jelentkezik rá, a tervek szerint decemberi kezdéssel keresztféléves képzés is indul Szentendrén. Erre a képzésre azok jelentkezhetnek, akik már rendelkeznek a választott katonai beosztásuk ellátásához szükséges polgári végzettséggel – például egy, a gépjárműszerelő szakirányt választó korábbi autószerelő. A felkészültségük alapján nekik nem kell részt venniük az alakulatoknál szervezett féléves altiszti szakmai felkészítésen, csupán az öthetes katonai alapkiképzés, illetve a négy és fél hónapos alap altiszti tanfolyam követelményeit kell teljesíteniük. Így a júliusban bevonult társaikkal együtt vehetnek majd részt jövő év nyarán az altisztavatáson.

Az altisztképzés rendszerének a jelen kihívásaihoz, a haderő-fejlesztés folyamatához, a technikai eszközök korszerűsítéséhez történt igazítása a Magyar Honvédség legénységi állományába korábban felvett katonák számára is jelentős változást eredményezett. Megszűnik a képzésre történő jelentkezés előfeltételeként korábban előírt hároméves szolgálati viszony. Ősztől a bemeneti követelmény részükre minimum az őrvezetői rendfokozat, ami akár egy év szolgálat után is elérhető. Ennyi idő alatt ugyanis az alakulatok parancsnokai és altiszti karának tagjai képesek megítélni, hogy a legénységi állományú katonák közül kik azok, akik a felkészültségük alapján alkalmasak az altiszti pályára.

Az MH Altiszti Akadémia szervezeti keretébe tartozó MH Altisztképző Központ idén induló első oktatási évében – a keresztféléves képzésen részt vevőkkel is számolva – mintegy ötszáz jelentkező felvételére van lehetőség.

– Az altisztek oktatása és továbbképzésük a képző központban a Mecséry János Kiképző Zászlóalj és a Kinizsi Pál Altiszti Oktatási Osztály bázisán megalakítandó öt alegységben fog történni. Az első, a második, valamint a harmadik században az altiszti pályára készülők, a negyedikben a haladó altiszti tanfolyam, az ötödikben pedig a különböző szintű zászlósi tanfolyamok résztvevői tanulnak majd. A NATO ajánlásaihoz igazodva ugyanis a jövőben az altisztek képzésének, továbbképzésének rendszerét öt, szervesen egymásra épülő egységben tervezzük megvalósítani. Ennek az első eleme a kisalegységvezetői tanfolyam. Ez tulajdonképpen egy vezetői felkészítés, amelynek elvégzése a legénységi állományú, korábban csupán végrehajtói feladatokat ellátó katonáknak 2020-tól tervezetten már követelményként lesz meghatározva. A következő szint az alap altiszti tanfolyam, amelyet a legénységi állományúak számára tizenkét hétre tervezünk, mert ők már rendelkeznek bizonyos szintű katonai tapasztalatokkal – míg a civil életből érkezők részére ez a tanfolyam tizennyolc hét. Az őrmesteri rendfokozat feltétele e két képzési rendszer követelményeinek teljesítése. A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett katonáknak felajánljuk, hogy hivatásos állományú altisztként folytassák tovább katonai pályájukat – hallhattuk a főtörzszászlóstól.

Az altisztek folyamatos képzésének harmadik „lépcsőfokát" a már több éve beosztásban lévők haladó altiszti tanfolyama jelenti, amelyen alapvetően magasabb vezetői és törzsismereteket tanulnak majd a résztvevők. Ennek a tanfolyamnak az elvégzése lesz a törzsőrmesterek főtörzsőrmesterré történő előléptetésének feltétele. Ezt az öthetes kurzust kitelepült tréningcsoportokkal, az érintettek leterheltségét figyelembe véve – akár több oktatási egységre bontva – az alakulatoknál fogják megszervezni.

A képzés negyedik szintje a hadműveleti és a kiképzési zászlóstanfolyam bázisára épülő – a rendfokozat elérésének feltételeként előírt – egységes zászlóstanfolyam lesz, amelyen a hallgatóknak már magasabb vezetői és törzsismereteket kell elsajátítaniuk. A tanfolyam résztvevőivel szembeni elvárás, hogy magasabb törzsekben dolgozva tisztában legyenek a szervezet működésével, eljárásrendjével, ismerjék a beosztásuk ellátásához szükséges követelményeket és rendelkezzenek az adott szintnek és feladatkörnek megfelelő vezetői képességekkel.

Az altisztképzés ötödik, legmagasabb szintű elemét a NATO-elvekhez igazodó képzés, az összhaderőnemi vezető altiszti tanfolyam jelenti.

– E kurzus résztvevői már stratégiai és hadműveleti ismereteket is tanulnak. A szakmai felkészítésük célja olyan tudás biztosítása, amelynek birtokában képessé válnak a parancsnokaik támogatására, az altiszti és a legénységi állomány tevékenységének szervezésére, irányítására. Mint a parancsnokság kulcsfontosságú elemei, a döntések előkészítésének résztvevőiként végezzék önállóan a feladataiknak, legyenek tisztában saját felelősségükkel – foglalta össze a vezető altisztekkel szemben támasztott elvárásokat Kriston István főtörzszászlós.

* * *

Az „Acélkocka" fantázianevet a jelenleg Szolnokon, az MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandárnál szolgáló egyik zászlós adta a megújuló altisztképzés rendszerének. Az elnevezés kiválóan szemlélteti az altisztképzésbe érkezők felkészítésének egymástól ugyan elkülönülő, de azért egymásra épülő szakaszait (altiszti vezetőképzés és szakmai képzés), illetve azok szoros kapcsolatát. A katonai életpályát választott „acélos" fiatalokat az MH Altisztképző Központban a felkészítésük első hat hónapjában „megedzik", az oktatás során elsajátított ismeretanyag birtokában pedig beilleszthetővé válnak a Magyar Honvédség szervezeteibe. A kész „acélkockák festése" (légierő: kék, tüzérség: piros, felderítők: fehér stb.) aztán a következő fél évben a katonai szervezeteknél, a választott szakirányok követelményeinek elsajátítása közben történik.

* * *

Az „Acélkocka" Altisztképzési Rendszerről bővebb információk kaphatók az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság megyei központjaiban és irodáiban, valamint a www.iranyasereg.hu, a www.hadkiegeszites.hu és a www.mhaa.hu internetes oldalakon.

* * *

Az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság munkatársai már a megújult altisztképzési rendszer követelményei és a Magyar Honvédség által biztosított járandóságok ismertetésével népszerűsítik az altiszti életpályát. A szervezet Bács-Kiskun megyei irodájának munkatársai, Bezsenyi Tamás főtörzszászlós, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis vezénylőzászlósa részvételével az elmúlt hónapokban mintegy húsz pályaorientációs osztályfőnöki órán és városi rendezvényen találkoztak érdeklődő fiatalokkal. Magazinunk megjelenéséig több mint negyvenen írtak alá jelentkezési lapot; többségük pedig már időpontot is kapott az egészségügyi alkalmassági vizsgálatra.

Fotó: Dévényi Veronika, Rácz Tünde és a szerző