Alapkövetelmény a következetes minőségpolitika

Az egyetem vezetőjeként kiemelt jelentőséget tulajdonítok annak, hogy intézményünk képzési, kutatási és társadalmi szolgáltatási tevékenységét a minőségbiztosítás elveinek figyelembevételével a honvédelmi, a közigazgatási, a rendvédelmi és az általános felsőoktatási ágazati minőségpolitikákkal összhangban végezze – mondta prof. dr. Patyi András. Ezen gondolatok vezérfonalára fűzték fel előadásaikat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) első minőségpolitikai tanácskozásán a hazai tudományos élet doyenjei november 14-én.

Az előadások előtt Patyi András a kormányzati elképzeléseket és az NKE létrejöttét, a közszolgálat megújításában való szerepét mutatta be. Hangsúlyozta: az egyetem képzési monopólium birtokában van, ám ez nem csupán jog, adott helyzet, hanem kötelezettség és lehetőség is, aminek teljes mértékű kiaknázására mindenkinek törekednie kell. A fő célok közé tartozik, hogy állandóságot és a kornak megfelelően kiemelt színvonalú, korszerű szaktudást biztosítsanak a közszolgálati képzésben. A magas szintű szervezeti minőségkultúra kialakításában az egyetem vezetése tevékeny szerepet vállal. Az NKE rektora vezetői, egyben fenntartói és megrendelői elvárásként fogalmazta meg a folyamatosan fejlesztendő minőségpolitika ismeretét és következetes alkalmazását. Patyi András a minőség iránti elkötelezettséget és a személyes példamutatást is hangsúlyozta.

Prof. dr. Padányi József, az NKE stratégiai és intézményfejlesztési rektorhelyettese az intézményfejlesztésről szólva kifejtette, hogy kulcsszavaik az integráció és a minőség, s bár nem volt kötelező, mégis elkészítették a fejlesztési tervet a társadalmi, szakmai elismerés, valamint a pályázatok miatt. Sőt, már az intézmény jelképrendszerét is eszerint tervezték meg.

Az intézményfejlesztés jegyében eltelt egy év során a minőségre való törekvést a hadtudományi és honvédtisztképző, a rendészettudományi és a közigazgatási karok részére létrehozott közszolgálati és hivatásrendi alapszempontú közös modul, illetve a kézzelfogható, gyakorlatias új tananyag határozta meg. A minőség kiteljesítéséhez a későbbiekben is hangsúlyt helyeznek a karközi – így a vezető- és továbbképző, nemzetbiztonsági, katasztrófavédelmi kutató – intézetek fejlesztésére, az erőteljesebb mesterképzésre, az idegen nyelvű részképzésre, továbbá háromszoros növekedést terveznek a mobilitás terén. A hadtudományihoz hasonlóan doktori iskolát hoznak létre a rendészetben és a közigazgatásban is: épp a konferencia napján nyújtják be az alapító okiratokat.

Megtudtuk: a hallgatói létszám 7552 fő, s a szükséges forrásokat is igyekeznek előteremteni, jelenleg egy 600 millió eurós uniós támogatást gondoznak. Padányi József beszélt a több tízmilliárdos Ludovika-programról, az új campusról is: a tervek elkészültek, a projektiroda működik.

A meghívott rangos előadók között Szendrő Péter akadémikus mint az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDK) elnöke, a Magyar Rektori Konferencia Tehetséggondozó Állandó Bizottságának alapító elnöke a tudományos diákkörök, a szakkollégiumok s a tehetséggondozás jelentőségére mutatott rá, hiszen a jeles egyetemi oktatók mellett e két terület adja meg az egyetem rangját. Az akadémikus kiemelte egy minőségi hallgatói felvételi program fontosságát is, amelynek a középiskoláktól kell kezdődnie.

Klinghammer István akadémikus, a Magyar Akkreditációs Bizottság alelnöke a minőség, korszerűség, nyitottság és tudás kulcsszavaira épített előadásában arra irányította rá a figyelmet, hogy az önálló, nyitott, magasan képzett értelmiségi s az őt képző-formáló egyetem korkihívás, egyszersmind minőségi követelmény. A tudomány nem csupán szakma, foglalkozás vagy cím: az egyetem minőségét nem a diploma, a végzettség adja, hanem az, hogy tudományos műhely. Autonóm szervezetként nevel erkölcsösségre, a minden tudományművelés alapját adó, gondolkodni merő függetlenségre, kérdezni tudó valóságtiszteletre, kritikai tartásra, önnemesítő magatartásra. Ha a szakmaiság mellett az éthoszt, az élethez való helyes, nemes viszonyt át tudja adni hallgatóinak, akkor az egyetem teljesítette küldetését, azaz valóban a holnap lelkületét, gondolkodását, arcát formálja meg. „Az egyetem és a társadalmi fejlődés között ma a leglényegesebb összekötő szál a közösen vallott minőségi igény" – zárta gondolatmenetét Klinghammer István.

Fotók: Dévényi Veronika