Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Átléptük a Sant és a Nidát

Szöveg: honvedelem.hu |  2015. május 18. 17:25

Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

„Március 22-én kaptuk a hivatalos jelentést, hogy Przemysl vára becsülettel elesett. Március 22.-ke volt az utolsó nap, hogy Przemysl a hivatalos jelentésben szerepelt. Hittük volna-e, hogy eljön majd az az idő, amikor Przemysl újra bekerülhet a vezérkari jelentésbe! S ma, május 12-én, először írja le újra a vezérkari jelentés azt a szót: Przemysl" – írta a Pesti Hírlap.

Ahogy a napilap beszámolt róla, „Jaroszlau, Przemysl és Chyrov irányában özönlenek vissza a vert orosz seregek roncsai, üldöző csapataink pedig, alig hogy bevonulnak, már is a hátuk mögött hagyják Rzeszovot, Dynovot és Liszkót. Rzeszovtól Jaroszlau ötven kilométer, Dynovtól Przemysl negyven kilométer, Liszkótól Chyron ugyanannyi. Mennyi időbe telhetik, míg ezt az utat is magunk mögött hagyhatjuk, mikor ennek az útnak a kétszeresét tettük meg idáig május 2.-ika óta, s mikor éppen idáig kellett leküzdenünk a legerősebb orosz védelmi vonalakat s három olyan hatalmas természeti vonalat is, mint a Vyszloka, a Vyszlok és a Szan".


A Pesti Hírlap közölte a francia Temps cikkét is, miszerint „az oroszok a Visztula és a Kárpátok közötti folyókra támaszkodva meg fogják tudni állítani az üldözőiket. A Visztula és a Kárpátok közötti folyókra ugyan már támaszkodhatnak az oroszok! Tegnap még, mikor a hivatalos jelentések hírül hozták, hogy a tarnov – rzeszov – jaroszlaui vonalat Debicánál áttörtük, a Visztulától délre harcoló nagy orosz haderők kénytelenek voltak a Vyszloka alsó folyása mögé visszavonulni. Mára azt a hírt kapjuk, hogy az üldöző csapatainkat itt sem tudták megállítani, átléptük a Vyszloka alsó folyását is Miclecnél".

Később arról is beszámolt a Pesti hírlap, hogy „a przemysli X-ik osztrák – magyar hadtest otthonának, Przemysl városának, kapui előtt áll. Lehet – e kegyesebb sorsot elképzelni annál, akik otthonukat vesztették el benne? Szinte azt lehetne hinni, hogy a világháború színpadának egy bravúrosan rendezett jelenete következik, amiből az oroszok sorstragédiájának végzetszerű lehelete csap felénk: Przemysl kapuján azok döngetnek először, akik onnan kerültek el a harcterekre."

„Olaszország és az olasz nép nehéz órákat él át. A háború vagy béke sorsdöntő kérdése kopogtat most a lelkiismeretek ajtaján" – hívta fel a figyelmet a Népszava. „Végsőkig megfeszült idegekkel lesik elsősorban egész Olaszországban azt a szót, amely negyven millió ember sorsáról van hivatva dönteni. Ha az a szó elhangzik: az olasz nép, vagy nyugodtan végezheti nyugodtan munkáját, küzdhet ezentúl is a szegénység és tudatlanság erői ellen, avagy pedig megbénul az egész élet, a nemzet virágját alkotó férfinépesség végtelen hosszú vonatokon szállítódik a határok felé, anyák zokognak,feleségek sírnak, gyermekek értelmetlenül vagy a cifraságot kedvelő vidámsággal bámulnak az elmenő csapatok után. S néhány hét, s ugyanazok a vonatok, beteg, megcsonkult ember roncsokkal vonulnak visszafelé. Minden középületből kórház lesz."

A Népszava szerint „Angliából olyan hírek érkeznek, hogy ott a »Lusitania« elsüllyesztése miatt okozta elkeseredés kirobbant és a tömeg fékevesztetten rombol, pusztít és rabol mindent ami a németeké és a szövetséges alattvalóké. Házakat döntenek romba, lakásokat és üzleteket rabolnak ki. Kételkedünk abban, hogy ez a barbárság az angol nép, angol tömegek hangulatának igazi kifejezései volnának. Bár nehéz innen az eseményeket tisztán megítélni, de minden valószínűség amellett szól, hogy az Angliában élő idegenek ellen való programot a csőcselék hajtotta végre a kormány hallgatólagos beleegyezésével."

1595994031

(A sajtószemlét az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható korabeli napilapok átolvasásával Kovács Dániel készítette.)

Címkéklapszemle