Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Az ejtőernyőzést népszerűsítették

Szöveg: honvedelem.hu |  2018. november 5. 9:19

Regionális honvédelmi tornát szervezett általános és középiskolás diákok részére Hajdúsámsonban az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete. A vitéz Bakó István Ejtőernyős Honvédelmi Járőrverseny a tavasszal, Szolnokon megrendezendő ejtőernyős öttusabajnokság főpróbájának, egyik selejtezőjének is tekinthető.

1599195393
A fiatalok honvédelmi nevelése, a katonai pálya, az önkéntes műveleti és területvédelmi szolgálat, valamint az ejtőernyőzés népszerűsítése céljából szervezett diákok részére járőrbajnokságot az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete. A verseny előkészítését és lebonyolítását az MH. 24. Bornemissza Gergely felderítőezred, Hajdúsámson önkormányzata, valamint a Bujdosó Tibor igazgató vezette, helyi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is támogatta.

Jakubecz Sándor, a verseny ötletgazdája és szervezője elmondta: céljuk  -a világháborúk hőseinek emléket állítva – a hagyományteremtés, az ejtőernyőzés és a katonai életpálya népszerűsítése. A helyszín kiválasztásában pedig meghatározó volt, hogy a helyi iskola már hat éve eredményes résztvevője az általános és középiskolás tanulók szolnoki ejtőernyős öttusaküzdelmeinek.

1599195394

A bajnokságra Derecskéről, Debrecenből és a szomszédos településekről is érkeztek diákok. Az 5-6. és a 7-8. osztályosok versenyét egyaránt a Debreceni Gönczy Pál Általános Iskola csapata nyerte. A középiskolások mezőnyében pedig a Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégium válogatottja végzett az első helyen.

A Hajdúsámsonban rendezett vitéz Bakó István Ejtőernyős Honvédelmi Járőrverseny a jövő év tavaszán Szolnokon megrendezendő ejtőernyős öttusabajnokság selejtezője volt – tudtuk meg Szabovik Zoltán nyugállományú alezredestől, a bajnokság egyik szervezőjétől.

1599195394

* * *

1599195394
Vitéz Bakó István nyugállományú alezredes Hajdúsámsonban, szegény földműves családban született. 1939 februárjában, szülői engedéllyel vonult be Nyíregyházára, a magyar királyi II. Rákóczi Ferenc 12. Honvéd Gyalogezred második zászlóaljához, ahol gyalogos és aknavetős kiképzést kapott. Pár hónappal később önként jelentkezett ejtőernyős szolgálatra Szombathelyre, az akkor alakuló, vitéz Bertalan Árpád őrnagy vezette ejtőernyős alakulathoz. Bakó Istvánnak tetszett az ejtőernyős szolgálat, felkészültsége és hozzáállása alapján 1940-ben őrvezetővé, majd tizedessé léptették elő, s még ez év őszén alakulatával részt vett az erdélyi bevonulásban. 1941. április 12-én, a délvidéki hadműveletek részeként, a m. kir. Honvéd Ejtőernyős Zászlóalj első ejtőernyős harci bevetésére indult a veszprém–jutaspusztai repülőtérről. A harccsoportnak Bakó István is a tagja volt, az elsőként startoló vezérgépbe osztották be. A túlterhelt gép azonban felszállás közben lezuhant, s bekövetkezett a magyar ejtőernyőzés eddigi legnagyobb katasztrófája: az égő roncsban négy katona kivételével mindenki az életét vesztette. Bakó István súlyos sérülések árán ugyan – megégett mindkét lába, arca, eltört bal lába és bal karja, valamint több bordája –, de életben maradt. A veszprémi kórházba szállították, ahol négy napig eszméletlenül feküdt, majd két hónap ápolás után a kórházi ágyán vehette át századparancsnokától, Szokolay Tamás főhadnagytól a Magyar Kis Ezüst Vitézségi Érmet.

1941 végéig kezelték a kórházban, majd elszenvedett sérülései és katonaidejének letelte miatt leszerelt Pápáról. 1942-ben, Budapesten rendőrnek jelentkezett, de az egyre súlyosbodó hadi helyzet miatt 1944. május 4-én újra behívták Pápára, ejtőernyős szolgálatra. Még ebben az évben előléptették szakaszvezetőnek, és alakulatával részt vett a Kárpátokban és a Budapest környékén vívott harcokban. Helytállásáért ebben az időszakban kapta meg a Magyar Nagy Ezüst Vitézségi Érmet, a Magyar Bronz Vitézségi Érmet, valamint az I. osztályú Tűzkeresztet. 1945 tavaszán fogságba esett, Sopronkőhidára hurcolták. A fogságban súlyosan megbetegedett, ezért augusztusban hazaengedték. Újra rendőrnek jelentkezett Budapesten, ahol a rákosligeti kapitányságon szolgált egészen 1946 augusztusáig, amikor is minden külön indok nélkül elbocsátották a rendőrség kötelékéből. 1950-ben Budapesten, a MÁV-nál helyezkedett el, ahol 1968-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig különféle beosztásokat töltött be.

A rendszerváltás az ő életében is nagy fordulatot hozott. Megkezdte tevékenységét az alakuló ejtőernyős bajtársi szövetségben, szülőhelyén, Hajdúsámsonban pedig 1995-ben felélesztette a hősök napjának megünneplését. Ez időtől kezdve nem volt olyan ejtőernyős-rendezvény, ahol ne jelent volna meg; ápolta az ejtőernyős hagyományokat, életútjával, tetteivel pedig több ejtőernyős generációnak nyújtott példát, kivívva tiszteletüket. Tevékenységéért több elismerésben is részesült. Bakó István nyugállományú alezredes 2011. július 19-én indult utolsó útjára, hamvait – végakaratának megfelelően – egy helikopter fedélzetéről szórták szét az 1940-es katasztrófa emlékműve felett. (Forrás: Gáll Gábor)

Fotó: Molnár János nyugállományú őrnagy és archív

Címkékbajnokságejtőernyőelismerésfelderítőhelikopterjárőrkiképzésrepülőtér
Ha érdekelnek a Magyar Honvédség hírei, iratkozz fel hírlevelünkre!
Hadisírokat gondoztak és megemlékeztek
Elérte az ENSZ-konvoj a menekülttábort