Befogadók – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Egyebek mellett ezt a célt szolgálja a NATO rendelkezésére álló új eszközrendszer, a készenléti akcióterv (Readiness Action Plan), amelynek elemei közül az egyik legfontosabb a NATO Reagáló Erő megújított formája, az Enhanced NRF (eNRF). Ennek pedig a leggyorsabban aktiválható eleme a katonai szakmai körökben már jól ismert VJTF (Very High Readiness Joint Task Force – Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Műveleti Erő), amelynek egyes részei 48 órán belül bevethetők annak a NATO-tagállamnak a területén, ahol a fenyegetettség szintje azt indokolttá és szükségessé teszi.

A szövetségnek ilyen jellegű – a hidegháború lezárása óta egyedülálló mértékű – megerősítése ugyanakkor azt is feltételezi, hogy az egyes tagországok képesek lesznek a beérkező erőket a megfelelő időben és módon támogatni. A VJTF esetleges alkalmazása során, a készenléti idő rövidségéből adódóan, a legmeghatározóbbak az aktiválást követő első napok, illetve az azt követő első hetek lesznek. A NATO – szintén a készenléti akcióterv részeként – ezen időszak feladatainak összehangolása, garantálása érdekében hozta létre az úgynevezett NATO-erőket integráló elemeket (NATO Force Integration Unit – NFIU). A Székesfehérváron települő magyar NFIU megalakításával kapcsolatban kérdeztük a szervezet parancsnokát, Garas László ezredest.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin április 15-én, pénteken megjelenő számában!)