Csak abból válhat harcos, aki megtapasztalja a test-test elleni küzdelmet

Molnár Zsolt ezredes, a zászlóalj parancsnoka maga is a harcművészetek aktív művelője: több irányzatot is kipróbált, hosszú ideig űzte például a karate wado-ryu irányzatát, ma pedig a kyokushinkai karate gyakorlója. Meghívására az elmúlt időszakban számos különböző stílus képviselői tartottak bemutató edzéseket a hallgatóknak. „Egy folyamat részéről van szó, amelynek során az utóbbi időszakban számos különböző küzdősport képviselői mutatkoztak be a honvédtiszt-jelöltek előtt" – mondja kérdésünkre az ezredes. „Egy palettát szeretnék letenni eléjük, hogy mindenki kiválaszthassa magának a testalkatának, érdeklődésének, fizikai állóképességének megfelelő irányzatot."

Molnár Zsolt elárulja: a fiatalok az utóbbi hónapokban belekóstolhattak a kyokushinkai, az aikido, a judo, a ju jitsu, illetve különböző kevert közelharcos önvédelmi stílusok fortélyaiba. „Mindenki foglalkozik küzdősporttal a zászlóaljból, hiszen az egyetemi oktatás része, ami a tanrendjükben is benne van, de a legtöbben a tanórákon túl is edzenek, tehát a szabadidejükből is áldoznak erre. Gyakorlatilag mindenki sportol valamit, sokan ráadásul versenyszerűen. Van judósunk, aki az olimpiai kerettagokkal edz, van többszörös bajnok taek-won-dós és thai bokszosunk is, de danfokozattal rendelkező kyokushinkai karatésunk és aikidósunk is."

A hallgatókat nem „lerendelik" az edzésekre: az jön le, akit tényleg érdekel az adott foglalkozás, és így is minden bemutató edzésen megjelenik nyolcvan-kilencven elsőéves tisztjelölt. „Azzal a reménnyel hirdetjük meg ezeket az alkalmakat, hogy hátha új szakosztályokat tudunk indítani az egyetemen egyébként is létező szakosztályok mellett, amik eleve rengeteg embert szívtak fel" – emeli ki a parancsnok.

Január 17-én a zen bu kan kempo legnagyobb hazai szaktekintélye, Hanshi Lévai László hétdanos mester, a Magyar Zen Bu Kan Kempo Sportszervezet tiszteletbeli elnöke és szakmai fővédnöke látogatott el a Zrínyi Miklós laktanyába. A bemutató edzés megszervezésében és lebonyolításában oroszlánrészt vállalt ifj. Lévai László kétdanos mester, illetve honvédségi részről Tar László őrnagy, parancsőrtiszt, aki szintén a sportág fekete öves művelője, számos trófea – többek között egy full contact világbajnoki cím – tulajdonosa. A bemutató edzést óriási érdeklődés mellett, nagy sikerrel tartották meg a Hungária körúti kampuszon.

És hogy miért fontos a küzdősport egy leendő katonatiszt számára? „Rá szeretnénk irányítani a hallgatók figyelmét: az egyedüli módszer, hogy valaki harcos legyen, az, ha megismerkedik a test-test elleni küzdelemmel. Ez az alap – ha valaki nem bír küzdeni, nincs miről beszélni" – szögezi le Tar László. „Ezek a srácok pár éven belül műveleti területen találhatják magukat, ahol vezetniük kell a rájuk bízott tizenöt-húsz katonát, és adott esetben harci szituációba is keveredhetnek. Az ehhez szükséges szemléletet semmiféle lövészet vagy vegyivédelmi foglalkozás nem tudja megadni, mert ilyen szituációban speciális hozzáállásra van szükség: igenis odaállok a kihívások elé, felveszem a kesztyűt és a tudásomhoz mérten a legjobb döntéseket hozom, a legtöbbre törekszem" – mondja az őrnagy, aki maga is komoly missziós múlttal rendelkezik, a Balkánt és Afganisztánt egyaránt megjárta. „Emellett a harcművészet javítja a beosztottakkal való kapcsolattartást, a kiállást, fokozza a stressztűrő képességet és a döntéshozatal gyorsaságát, ezek által pedig egy tiszt elismertségét is növeli."

„Mindegy, milyen küzdősportról van szó, erősíti a fizikai állóképességet és ezáltal a mentális terhelhetőséget, a sportszerű küzdelmi szellemet is" – teszi hozzá Molnár Zsolt, aki szintén számos misszióban szolgált Afganisztántól Ciprusig. „Egy katona bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amikor harcképtelenné kell tennie az ellenfelét, így tisztában kell lennie azzal, miként teheti ezt meg. Elég, ha példaként azokat a missziókat említem, ahol a katonáink rendészeti jellegű vagy ehhez hasonló feladatokat látnak el, és ezáltal tudják hasznosítani a katonai közelharc- −  illetve a küzdősportokban megszerzett − ismereteiket is."

Tar László szerint a tisztjelölteknek mindenképpen hasznukra válhat a zen bu kan kempo tanulmányozása. „Elsődlegesen nem az a lényeg, ki milyen stílust űz, hanem hogy egyáltalán csináljon valamit, de egy katona esetében mégis annak van értelme, hogy egy valós harci rendszert tanulmányozzon. A zen bu kan kempo ilyen, hiszen stílusalapító nagymesterünk, Hanshi dr. Harnos Imre maga is felderítőként szolgált Vietnamban, és katonai tapasztalatait is beépítette a rendszerbe. Ez egy komplex harcművészet, benne ütésekkel, rúgásokkal, dobásokkal és földharccal, amelynek a küzdelmi része is olyan összetett és férfias, hogy profilba vág a hallgatók neveléséhez, előképzéséhez. Teljes egészében le tudja képezni a katonai közelharc összetett voltát."

Mindezt Lévai László is megerősíti. „A mi stílusunk áll a legközelebb ahhoz a munkához, amit végeznek: a zen bu kan kempo átfogja a harcászat teljes palettáját, legyen szó önvédelemről, fegyveres és közelharc-technikákról, állóharcról vagy földharcról. Egy katona ebben a stílusban megtalálhatja mindazt, amire szüksége van a harcászatban, hiszen a zen bu kan kempo lényege az ellenfél minél gyorsabb harcképtelenné tétele. Maximálisan jó az együttműködésünk a honvédséggel, egymásra találtunk ebben a dologban: a katonák értik, mit csinálunk, és a versenyeken is részt tudnak venni." Ennek megfelelően a sportszervezet az utóbbi években szorosabbra fűzte kapcsolatait a haderővel: ennek jegyében dolgoztak a zen bu kan kempo művelői, mesterei a Vasakarat közelharctáborok oktatóiként, illetve a jó kapcsolat jegyében rendezték meg decemberben éppen Szentendrén, az MH Altiszti Akadémián a szervezet legrangosabb éves tornáját, a Hanshi Kupát is.

„Az utóbbi tizenöt-húsz évben inkább előtérbe került a honvédségben a sport. Csakis a szervezeti kultúra és a Magyar Honvédség javára válik, ha minél több harcművész lesz a haderő soraiban, hiszen egy harcművész máshogy él és máshogy gondolkodik" – összegzi Tar László, aki szerint a tisztjelöltek rendkívül agilis, fogékony hozzáállást tanúsítottak a bemutató edzésen. Hosszabb távon, amennyiben tartósan is összejön a megfelelő számú érdeklődő, akár rendszeres zen bu kan kempo edzések is indulhatnak az MH Ludovika Zászlóalj tisztjelöltjei számára.

A fotók (az első kivételével) illusztrációk!