Erdélyi Lajos emlékeztetett: a Nagy Háború centenáriuma alkalmából a Honvédelmi Minisztérium korábban soha nem látott erőforrásokat mozgósított annak érdekében, hogy a jövő magyar nemzedéke számára megmenthesse és tovább örökíthesse katonai emlékezetünk megannyi fontos helyszínét. „Tettük mindent azért, hogy leróhassuk tiszteletünket és kimutathassuk megbecsülésünket hős elődeink előtt, akik a haza védelmében önzetlenül áldozták életüket a harctereken" – fogalmazott.

Történelmi kitekintőjében Erdélyi Lajos emlékeztetett arra is: csupán a rendszerváltást követően ünnepelhetjük ismét hőseinket, az újraindult magyar hadisírgondozás, valamint a múltat becsülő, hazaszerető állampolgároknak köszönhetően a hadisírok továbbra is hirdetik a magyar katonák hősiességét. „Az idő azonban nem kímélte a halandó anyagot, a sírkövek megrepedtek, a kereszteket rozsda marta, a hősi temetők egy részét pedig visszafoglalta a természet. Szükséges volt, hogy hőseink sírjai megújuljanak. A többévnyi kemény munka és elszántság végül meghozta gyümölcsét, az adósságunkat sikerült leróni. Szerte az országban több mint huszonnégyezer megújult hadisír, hősi emlékmű, emlékpark és művészeti alkotás szolgálhat az emlékezés színhelyéül és emlékezteti az utókort a magyar katonák áldozatvállalására" – mondta.

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka emlékeztetett arra, hogy az első világháborúban részt vevő hárommilliónál is több magyar katona közül több, mint 600 ezren haltak hősi halált. Erről hosszú évtizedekig nem beszéltek, így egy olyan társadalmi adósság gyűlt fel, amelyet törlesztenünk kell.

A parancsnok felidézte: a Magyarországon fellelhető első világháborús katonatemetők felújítása az erről szóló kormányrendelet nyomán 2016-ban indult 2 milliárd forintos támogatással. A honvédelmi miniszter két körben írt ki pályázatot települési önkormányzatok és temetőket fenntartó egyházak részére.

Elhangzott: az eltelt csaknem négy évben 308 pályázat kapott anyagi forrást az első világháborúhoz köthető épített örökség megújítására. Ennek keretében összesen 23 970 hadisír, 148 emlékmű, 7 emlékpark, 6 művészeti alkotás és 15 kripta, valamint mauzóleum felújítása valósult meg A magyar hadisírok és emlékhelyek mellett számos hadifogoly-temető is megújult, ahol orosz, olasz, román, szerb katonák is nyugszanak. Ez példaértékű Európában – közölte dr. Kovács Vilmos ezredes, aki hangsúlyozta azt is, a tisztelet minden katonát megillet, hiszen a „halott katona többé nem ellenség".

Kulcsár Gábor, a dokumentumfilmet készítő HM Zrínyi Nonprofit kft. ügyvezetője kijelentette: a háború sosem ér véget egy békemegállapodással, egy fegyverszünettel, hanem csak akkor, amikor az utolsó hősi halottat is eltemették. „Mondhatnánk, az első világháború ilyen alapon sosem ér véget, hiszen még sok ezer hősi halott, legyen az magyar vagy más nemzet szülötte, nem kerülhetett végső nyughelyére. A Magyarországon található hadisírok felújítására kiírt kormányrendelet egy lépéssel közelebb vitt az első világháború lezárásához" – hangsúlyozta.

A rendezvényen a felszólalók köszönetet mondtak minden közreműködőnek, – kiemelten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársainak – és a film valamennyi készítőjének.

„Véres csaták után látnak édes álmot…"

GALÉRIA