Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Csendes évforduló a Budaörsi úton

Szöveg: M. Tóth György |  2013. június 26. 12:00

Budapesten, a Budaörsi úti IV. Károly király honvéd gyalogsági laktanya őr- és börtönépülete (az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár mai parancsnoki épülete) előtt 75 éve, 1938. június 26-án leplezték le a 29. honvéd gyalogezred emlékművét. De mivel sokáig nem bukkant elő bizonyító erejű irat, nem maradt fenn a történtekre utaló egyetlen kődarab sem, a laktanyában eddig csak legendaként emlegethették: volt itt valaha az emlékezésnek egy szent helye…

„A HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Irattárban őrzött, mintegy 15 kilométernyi iratanyag katonai múltunk valóságos kincsesháza, amelyben számos érdekesség rejlik. Ezek egy része azonban csak évtizedek után hosszú, szisztematikus kutatás eredményeként vagy éppen véletlenül kerül elő. Ilyen véletlenszerűen bukkantunk rá a m. kir. Honvédelmi Minisztérium 11. (építési) osztályának irattárának rendezése során arra az iratra, amelyből kiderült, hogy egy bizonyos Gyurcsy László nyugállományú ezredes, a volt budapesti 29. gyalogezred bajtársi körének megbízásából a honvédelmi miniszternek írt levelében kezdeményezte a 29-es hősi emlékmű felállítását a IV. Károly király laktanyában" – mondta dr. Bonhardt Attila ezredes, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Irattár igazgatója.

1595956254

A Rőder Vilmos vezérezredes honvédelmi miniszternek címzett kérelemhez – a dokumentum tanúsága szerint – csatolták a tervezett emlékmű fényképmásolatait, a felvésni szánt szöveget, valamint a tervezett elhelyezés vázlatát.
A vegyesdandári iratból kitűnik, a 2,07×0,57 méteres, a mai parancsnoki épület Budaörsi út felőli bejáratától mintegy 2,5 méterre tervezett emlékmű 50 mázsát nyomhatott, elől szuronnyal előretörő 29-es bakák domborműve ékítette. Szövegét erre az alkalomra egy bizonyos Gyula diák írta, vagyis az a vitéz Somogyváry Gyula író, költő, újságíró, akinek akkoriban számos verse jelent meg ezen az álnéven.

„Mond őt vitéznek, villámnak, viharnak,/István-kardjának – s ez mind szó csupán,/Mond, hogy jobb hőse nem volt a magyarnak/S csodák támadtak véres lábnyomán:/Mind szürke szó! – S ő meg nem hallja azt,/Szent szunnyadásban vár egy uj tavaszt/S feltámad még és lesznek új csodák/Ha megfujják a jászkun-trombitát!" – áll az ünnepi óda eredeti, utóbb kőbe vésett szövegében.

A m. kir. Honvédelmi Minisztérium elnökségének átirata szerint: „A volt budapesti 29. honv. gy. e. hősi halottainak emlékét megőrző emlékmű a 7557/Eln. A – 1938. sz. rendeletben foglaltak szerint a IV. Károly király laktanya kettős bejárata közötti területen kerül felállításra és a 2. h. gy. e. ezrednapján a júniusi kihelyezés után leplezik le."

1595956255

„1938-ban a 2. gyalogezred legfőbb rendezvénye az elődezred, a budapesti 29. honvéd gyalogezred hősi emlékművének ünnepélyes leleplezése volt. Erre a májusi ezrednap helyett végül június 26-án került sor, mivel a csapattestek Esztergom-táborban és környékén, május 23-tól tartott harcszerű lövészete, valamint kiképzése akkorra fejeződött be" – jegyezte meg Babucs Zoltán hadtörténész, a „Legyetek eskütökhöz hívek mindhalálig!" A budapesti magyar királyi „József nádor" 2. honvéd gyalogezred a második világháborúban című könyv társszerzője, egyben az e történetet összefoglaló fejezet írója.

„A délben kezdődő ünnepségen a 2/II. zászlóalj állományából összeállított díszszázad a laktanya bejárata elé zászlóval vonult ki. Előírt öltözetükbe tartozott a sisak tölgyfagallyal, a kimenőruha, a puska és a derékszíj. A megnyitóbeszédet követően leplezték le az emlékművet; az ezredkürtös a »Vigyázz!« jelet fújta, amelyre a díszszázad puskával tisztelgett. József királyi főherceg délután kereste fel az ezredet, s rövid beszéd után megkoszorúzta az emlékművet" – egészítette ki a 75 esztendővel ezelőtti nap történetét Babucs Zoltán.

„Könyvünk írása közben Szantner Gábor gyűjteményéből eljutottak hozzám az emlékmű avatásakor készült felvételek is. Ezeken jól láthatók az ünnepélyes mozzanatok, az emlékmű-avatás, a felsorakozott, díszmenetet adó katonák" – tette hozzá a hadtörténész.

1595956255

Az emlékmű a második világháborút követően egy ideig internálótáborként működő laktanya udvaráról eltűnt. „Nagy örömmel vettem a hírt, hogy az irattári dobozokból, személyes hagyatékból mégiscsak előkerültek a dokumentumok. Terveim között szerepel is, hogy az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából az eredeti helyen, korunk szellemiségének jegyében újra felállíttatjuk az emlékművet" – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Kun Szabó István dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.


Illusztráció: HM HIM és Szantner Gábor gyűjteménye