Élni és élni hagyni – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

A háborúba hatalmas lelkesedéssel vetették magukat a politikusok által feltüzelt hadseregek, az egész egy nagy hazafias kalandnak tűnt. Ám az 1914 nyarán és őszén megvívott csaták egyik fél számára sem hoztak döntő győzelmet. Az eredeti hadászati koncepciók kudarcot vallottak, állóháború alakult ki. A tél beálltával a katonák sorsa még sanyarúbbá vált: kezdetleges lövészárkaik beáztak, a mellvédek beomlottak, így a sárban kellett dagonyázniuk. E helyzetben elkerülhetetlenné vált, hogy együtt érezzenek ellenségeikkel, akik ugyanilyen nyomorúságos körülmények között tengették mindennapjaikat.

Emellett ekkor még hiányzott a felekből az a másik iránt érzett kérlelhetetlen gyűlölet, ami a harcokat a későbbi években jellemezni fogja majd. Mindehhez az ellenség megismerésének vágya is társult: vajon tényleg olyan gonoszak, mint amilyennek a politikusok, a papok és az újságok beállítják őket? Egyebek mellett e tényezők vezettek aztán 1914 decemberében minden háborúk legnagyobb, spontán bekövetkezett fegyvernyugvásához, a karácsonyi békéhez.

(További részletek a Magyar Honvéd magazin december 12-én, pénteken megjelenő számában!)