Eredményes félévet zártak a toborzóirodák

„A KIKNYP minden év végén elkészíti a következő év toborzó- és rendezvénytervét, amely alapján megszervezzük a toborzást és a tanintézmények látogatását. Ezen a kijelölt nyomvonalon indult el az éves tevékenységünk 2020 januárjában is. Emellett természetesen a toborzóink az év közben kapott – elöljárók által megszabott – speciális feladatokra is fókuszálnak" – osztja meg velünk a tudnivalókat Szűcs Imre ezredes a parancsnokság idei első félévének indulásáról. A szervezet az ország mind a 19 megyéjében és Budapesten két helyszínen is működtet toborzóirodát, amelyek toborzótevékenysége három alappillérre épül: szerződéses, tartalékos szolgálati formába történő toborzás és tanintézeti beiskolázás, pályára irányítás.  Ezeket a feladatokat egymással párhuzamosan, időarányosan végzik, de a januári és februári időszakban prioritást élvez a tanintézményekben végzett pályára irányítás: „minden évben február 15-ig kell beadni a jelentkezéseket az egyetemekre, főiskolákra, illetve az MH Altiszti Akadémia kétéves képzésére, emiatt az év elején és az év végén a pályára irányításra koncentrálunk előadásainkkal és tájékoztatóinkkal" – árulja el az ezredes.

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése az ő munkavégzésükre is hatással volt, azonban míg a hazai munkáltatók és a munkaerőpiacon jelen lévő szervezetek jelentős része leállásra vagy tevékenységének szüneteltetésére kényszerült, addig ők a járványügyi előírások betartása mellett, rugalmasan alkalmazkodtak a körülményekhez és új, speciális megoldásaikkal magas toborzási számokat produkáltak. „Az előző évhez hasonlóan alakultak idén is a januári-februári szerződéses és tartalékos állományba történő toborzási mutatóink. A koronavírus-járvány márciusi megjelenésétől számított időszak alatt a toborzási feladatellátásunk sikeresen vette az akadályokat, és ennek köszönhetően nagyobb mértékben volt sikeres a toborzásunk, mint az előző év ezen szakaszában" – hangsúlyozza az ezredes.

Az elmúlt fél év során folyamatosan tapasztalták munkatársaik, hogy hónapról hónapra egyre többen érdeklődnek a szerződéses és tartalékos szolgálati formák iránt. Az ezredes szerint ebben nagy szerepe van annak is, hogy a veszélyhelyzet idején a Magyar Honvédség jelentős feladatokat vállalt a védekezésben, azokat sikerrel végrehajtotta, és ezt a lakosság a médián keresztül követhette is. „A katonaság szerepvállalása a veszélyhelyzet idején több szempontból is pozitív irányba terelte a Magyar Honvédség megítélését" – állapítja meg Szűcs Imre, aki szerint a fokozott érdeklődésnek két fő oka van: „egyrészt mindenki láthatta, hogy az idősotthonok mentesítését végző katonák, a katonai rendészet jelenléte a közterületeken és az autópályákon, valamint az egészségügyi intézményeknek nyújtott segítség nagymértékben járult hozzá a sikeres védekezéshez. Másrészt az önkéntes területvédelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos állományunk ebben az időszakban belülről láthatta működni a honvédséget, aktívan vettek részt az alakulatok életében és ennek is köszönhető, hogy az ő köreikből is egyre többen jelentkeztek a szerződéses állományba" – magyarázza az ezredes.

A 2020-as év első féléve sikeres toborzási mutatóinak alakulásában természetesen jelentős szerepet töltött be az is, hogy az állományuk gyorsan reagált a járvány miatt kialakult helyzetre.  „Átálltunk az online illetve a telefonos ügyintézésre és kapcsolattartásra, emellett egyéni időpontokat tudtunk adni a hozzánk jelentkezőknek; tömegesen nem fogadtuk őket, sőt az irodáinkat is a veszélyhelyzet idején fennálló járványügyi előírásoknak megfelelően rendeztük be és így láttuk el szolgálatunkat" – eleveníti fel az ezredes az átállás kezdeti időszakát.

Az önkéntes területvédelmi tartalékos állományba jelentkezőknek egyszerűsített egészségügyi szűrésen kell átesniük, amely a jogszabályoknak megfelelően egy háziorvosi és egy pszichológiai vizsgálatból áll. E vizsgálatok ügyintézése is akadályokba ütközött a járványhelyzet idején, azonban szervezetük mindenképpen biztosítani akarta a tartalékos állomány szerződéskötését, éppen ezért: „mind a 19 megyében megkerestük azokat a háziorvosokat és pszichológusokat, akik a jogszabályok betartása mellett vállalták a vizsgálatok elvégzését, ahol pedig ez esetleg nem volt kivitelezhető, ott online pszichológiai vizsgálatot folytattak. Emellett a Magyar Honvédség alkalmasságvizsgáló intézetével is jó és eredményes az együttműködésünk, s ennek is köszönhető, hogy a járványhelyzet idején is el tudtuk látni a toborzási tevékenységünket" – összegzi a járvány idején végzett toborzói feladatellátásukat az ezredes.

A veszélyhelyzet korlátozásainak enyhülésével a Magyar Honvédség a kormány gazdaságvédelmi és munkahelyteremtő programjában is jelentős szerepet vállalt. Egy új szolgálati forma – a speciális önkéntes területvédelmi tartalékos állomány – bevezetésével a honvédség 3000 fő foglalkoztatására biztosít keretet, melynek első ütemében 1000 főt tudnak fogadni.

„Már a dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentése utáni első napon megjelentek toborzóirodáinknál az érdeklődők, zömében azok az állampolgárok, akik a vírushelyzet alatt elveszítették a munkájukat. A vonatkozó jogszabályok megjelenésével mi meg is kezdtük a felvételi eljárásokat" – eleveníti fel a pár nap alatt népszerűvé váló új szolgálati forma első tapasztalatait az ezredes. „Már az első körben több százan jelentkeztek erre a speciális szolgálati formára, és július 1-jén közel 400 fő be is vonult az alapkiképzésre, mely az ország 14 helyszínén vette kezdetét" – teszi hozzá, majd ezzel kapcsolatban kiemeli: „a miniszter úr bejelentése és a bevonulás között hat hetünk volt a teljes toborzási folyamatra. Nagyon büszke vagyok a csapatomra – a parancsnokság teljes személyi állományára, így a toborzókra, kommunikációs szakemberekre –, hogy ezt a feladatot szakmailag és emberileg is professzionális szinten hajtottuk végre".

A speciális önkéntes területvédelmi tartalékos állományba történő toborzás sikeressége mögött több tényező is áll, ezek közül a legfontosabb szerinte a gyorsaság. „Ahogy enyhültek a szigorítások, már meg tudtuk azt csinálni, hogy egy tájékoztatóra odavittük az orvost és a pszichológust, ezért már helyben el tudtuk végezni az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Így a komolyan érdeklődőknek lehetőségük volt úgy elhagyni a tájékoztatót, hogy megvolt az orvosi és pszichológiai vizsgálatuk és az erkölcsi bizonyítványukat is megigényeltük" – osztja meg velünk az egész ország területén alkalmazott eljárásrendről szólva az ezredes.

A Magyar Honvédség – amellett, hogy egy hivatást jelent az itt szolgálóknak, valamint tervezhető és biztos életpályát nyújt – egyik fontos jellemzője, hogy munkáltatóként is törekszik a szolgálatot vállalók képzésére, amire számos lehetőséget biztosít. Ezeknek az összessége szintén hozzájárul ahhoz, hogy a honvédség egyre vonzóbbá válik a munkaerőpiacon. Szűcs Imre ezredes szerint „nagyon sok képzési forma van, amivel a katonáink olyan kompetenciákat szerezhetnek, melyeket az élet számos területén hasznosíthatnak, valamint, ha a szolgálati idejük letelik és van bennük még rá igény, akkor a nálunk szerzett plusz tudással felvérteződve a civil élet számos területén megállhatják a helyüket".

Az ezredes parancsnoksága alatt működő MH KIKNYP a pályaválasztás előtt állókat is folyamatosan tájékoztatja. Mint azt megjegyzi, fontos, hogy a fiatalokat az általuk használt csatornákon keresztül érjék el. „Forgattunk egy bemutatkozó videót, amelyben egy kollégánk a Magyar Honvédséggel kapcsolatos személyes tapasztalatain keresztül meséli el az érdeklődő fiataloknak az ő saját útját a katonai szolgálatig. A videó megnézése után a fiataloknak lehetőségük van élő facebook-os chatbeszélgetés keretében felvenni kollégáinkkal a kapcsolatot. Ez a rendszer eddig sikeresen működik, kollégáinkra folyamatosan „ráírnak" az érdeklődők, akik így is kaphatnak egy képet rólunk, tájékozódhatnak a katonai életpályáról".

Pályára irányító tevékenységük mellett szervezetük 12 felsőoktatási intézménnyel van kapcsolatban és több helyszínen toborzópontot is üzemeltet. „Ezek a kölcsönös és állandó együttműködések annak is köszönhetők, hogy sok egyetemista jelentkezik az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálati formába. Emellett fontos, hogy tanulmányaik befejezése után ezek az önkéntes szolgálatot teljesítő egyetemisták el tudnak nálunk helyezkedni, mivel a honvédségnek szüksége van jogászokra, orvosokra, pénzügyesekre és egyéb szakirányokon végző szakemberekre is" – teszi hozzá Szűcs Imre ezredes.

A szervezet parancsnoki feladatait ellátó főtiszt így összegzi az idei év első félévét: „Közel 1500 jelentkezőnk volt ebben az időszakban csak a szerződéses szolgálati formára, emellett a tartalékos állományba jelentkezők száma is meghaladja a tavalyit.  Így elmondhatjuk, hogy szervezetünk legalapvetőbb feladatát: a Magyar Honvédség humánerőforrással történő feltöltését ebben a félévben is eredményesen látta el".