Esküt tettek, és esküjüknek nem mondtak ellent

Szöveg: honvedelem.hu | 2014. július 3. 14:26

A 20. század gyulai és gyulavári hősei és áldozatai tiszteletére avattak emlékművet a gyulai Göndöcs-kertben június 29-én. A rendezvényt Gyula önkormányzata, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár hódmezővásárhelyi helyőrsége és a Gyulai Hadigondozottak Érdekvédelmi Egyesülete szervezte.

„A mai napon Gyula város polgárai olyan szobrot avatnak, amely szabadságharcaink és a két világháború gyulai származású hősei mellett a vészkorszak és a málenkíj robot áldozataira is emlékezik" − mondta beszédében Varga István alezredes, ezredparancsnok-helyettes. Azon katonákra és civilekre, akiket akár hazájukban, akár annak határain kívül ért a halál, de sorsuk gyulainak rendelte őket. A most átadott emlékmű jelzi: a szülőhely és lakossága nem felejti sem áldozatait, sem hőseit. Senkit, akinek élete egyszer innen indult: őket a város magáénak vallja."

Az áldozatokról szólva az ezredes kiemelte: vélhetően kevesen voltak közöttük, akik hősök akartak lenni, akik a katonaélet viszontagságait, a harcterek retteneteit keresték. „De amikor a haza immáron nemcsak Gyula határait, hanem az országukét jelentette, mindannyian tudták, mi a kötelességük: ki önként jelentkezve, ki a behívóparancsnak engedelmeskedve, de mentek, mert a hazának máshol volt rájuk szüksége. Esküt tettek, és esküjüknek nem mondtak ellent. A legnagyobb kincsüket adták érte: az életüket. Ám voltak, akiket a háború és a bosszú áldozatnak ragadott el. A holokausztot és a Szovjetunióból soha vissza nem térő gyulaiak hiányát szimbolizálja, hogy az emlékjel rájuk is emlékezik."