Észak-Irakban megtörtént a Honvéd Vezérkar katonai, szakmai szemrevételezése

„Az Országgyűlésnek el kellene fogadnia a kormány előterjesztését a magyar beavatkozásról az Iszlám Állam ellen, mert Magyarországnak a nyugati értékközösséghez való tartozásából fakadó kötelezettsége, hogy részt vegyen a nemzetközi koalícióban" − mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai sajtótájékoztatóján, az Országházban.

A miniszter közölte: az előzetes menetrendnek megfelelően megtörtént a Honvéd Vezérkar katonai, szakmai szemrevételezése abban a térségben, ahol az Iszlám Állam ellen harcoló nemzetközi koalíció erőfeszítéseihez a kormány szándékai szerint Magyarország katonák küldésével járulna hozzá. „A szemrevételezés legfontosabb célja az volt, hogy a magyar katonák leendő elhelyezését előkészítsék és a logisztikai támogatás lehetőségeit felmérjék" − magyarázta. Úgy vélte, a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a kurdok szimpátiával fogadják a magyar szerepvállalást, ami olyan „törékeny és instabil környezetben", mint a Közel-Kelet, kifejezetten fontos.
„A misszió a 150 fős kereten belül marad, a helyszínen szolgálatot teljesítő magyar kontingens a jelenlegi tervek szerint összesen 110 katonából állna, továbbá 6 magyar tiszt lenne jelen a vezetési pontokon" − ismertette. A többi katona Magyarországon állna rendelkezésre. „A tervezett 20 milliárd forintba bele kell férnie a misszió költségeinek, ez a szemrevételezés után is áll" − tette hozzá.

Megjegyezte: a magyar katonák elhelyezéséről tovább folynak a tárgyalások a szövetségesekkel, remélhetőleg mielőbb végleges megoldást érnek el.
Szijjártó Péter kifejtette: Irak északi térségében, a kurd területeken a fenyegetettség iraki viszonylatban közepes mértékű, ami azt jelenti, hogy a magyar katonáknak fokozott biztonsági helyzetben kell tenniük a dolgukat.
„A magyar katonák részvételére vonatkozó felkérés eleve úgy fogalmazódott meg, hogy őrzés-védelmi, biztosítási feladatokat látnának el, vagyis az Erbílben zajló kiképzés helyszínéül szolgáló nemzetközi repülőtér védelmében kellene részt venniük, és a kiképzők mozgását kellene biztosítaniuk" − mondta.

Hozzáfűzte: ebből a szempontból kiváló tapasztalatokkal rendelkeznek a magyar katonák.
Kiemelte: olyan feladatokat, amilyenekre a magyar katonákat küldenék ki, külföldi katonák jelenleg nem látnak el, tehát a magyarok vállalnak elsőként ilyen szerepet. „Ez felveti annak a szükségét, hogy minden lehetséges vezetési ponton legyen magyar tiszt, így a nemzetközi koalíciós parancsnokság magas szintjein is fognak szolgálatot teljesíteni magyar tisztek" − mutatott rá.

A tárcavezető szerint jó lenne, ha a kormány előterjesztéséről már a jövő héten döntene az Országgyűlés, így tartható lenne az a menetrend, hogy április közepéig döntés születik, és májusban elkezdődhet a katonák kiküldése.
Mint mondta, a parlamenti döntés után a szükséges diplomáciai lépéseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium megteszi, így olyan kétoldalú jegyzékváltásra kerülhet sor Irak és Magyarország között, amelyben rögzítik, hogy magyar katonák Irak területén teljesítenek szolgálatot.

Németh Zsolt: Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége a beavatkozás

„Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy részt vegyen a fellépésben az Iszlám Állam ellen" − mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

A Külügyi bizottság tagjai szerdán zárt ülésen tanácskoztak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való esetleges magyar katonai szerepvállalásról.
Az ülés után Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete jelentős mértékben megkérdőjeleződött az elmúlt egy évben, és ennek egyik oka az Iszlám Állam megjelenése. Mint mondta, a szervezet egy olyan nem állami szereplő, amely állami szereplővé kíván válni, egy Magyarországgal megegyező nagyságú területet ellenőriz és terjeszkedik. „A határozott fellépés ezzel a veszéllyel szemben Európa és Magyarország hosszú távú biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen" − vélekedett.

Hozzátette: nem elegendő fokozni a belbiztonsági intézkedéseket, fontos a nemzetközi biztonsági helyzet gyökeres megváltoztatása.
A képviselő emlékeztetett: a kormány előterjesztése alapján 150 katona lenne a magyar misszióban, Irak északi részén, Erbílben látnának el katonai, de nem harcoló feladatokat. „A bizottsági ülésen beszámolót hallhattak a képviselők a honvédség terepszemléjéről, és ez megerősítette az előterjesztésben foglaltakat" − közölte.

Németh Zsolt kifejtette: az Iszlám Állam népirtásnak tekinthető cselekedeteket hajt végre felekezetek, etnikai közösségek ellen. „Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy ebben a helyzetben fellépjen" − hangsúlyozta.
Mint mondta, e fellépés jogi legitimitása onnan ered, hogy az iraki kormány segítségért fordult az ENSZ tagállamaihoz, a fellépés konkrét formája pedig a koalíció tevékenységét irányító amerikai hadsereg részéről érkezett.

Németh Zsolt arra is kitért, hogy a közeljövőben újabb meghallgatást tartanak a belbiztonsági kockázatokról az illetékes szervekkel. Kijelentette: nem állítható, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége megnövekedne a misszió vállalásával.

Fotó: Kovács Attila (MTI)