Gránátprotokoll
Szöveg: Révész Béla | 2017. június 26. 7:14Évente átlag 2500 riasztás, huszonnégy órás ügyelet, folyamatos járőrözés. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred tűzszerészei mindenhová kiszállnak, ahol mezőgazdasági munkák vagy építkezések folyamán katonai robbanótest bukkan elő a földből. Nem is lehetne másképpen: egyedül nekik van törvényi felhatalmazásuk a hatástalanításra.
![1596034817](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f0130a3f884740267.jpg)
Hetente hallhatunk, láthatunk, olvashatunk híreket az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezred tűzszerészeinek munkájáról. „A honvédség tűzszerészei elszállítottak, hatástalanítottak, megsemmisítettek…" – jól ismert mondatok, de mi történik valójában egy robbanótest megtalálása és a probléma végleges megszüntetése között? A választ Ember István őrnagy, az alakulat tűzszerész műveleti főnöke segítségével kerestük.
Jól működő rendszer
A katonai tűzszerészek munkáját a mai napig titokzatosság lengi körül. Bár tevékenységükről napi szinten lehet hallani, sokan nem tudják, milyen szabályok és protokoll szerint végzik veszélyes hivatásukat. A 142/1999-es kormányrendelet értelmében a katonai célra rendszeresített, robbanóanyagot tartalmazó elhagyott hadianyag, eszköz és szerkezet hatástalanítását, elszállítását és megsemmisítését kizárólag ők végezhetik el, a robbanótesthez a kirendelt tűzszerészen kívül más személynek tilos hozzányúlnia, illetve tilos azt elmozdítania. Az eljárás rutinnak tűnhet, valójában olajozottan működő, mégis bonyolult, sokszor improvizációt igénylő rendszert alkot.
![1596034817](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f0167637402903755.jpg)
Ember István őrnagy
Ha valaki robbanótestnek vélt tárgyat talál, kötelessége értesíteni a helyi rendőrhatóságot vagy az adott település jegyzőjét. Nekik meg kell bizonyosodni a bejelentés valódiságáról, s ha ez megtörtént, akkor jelentik ezt az MH 1. Honvéd Tűzszerész- és Hadihajós Ezrednek. Ember István őrnagy a rendőrség szerepét külön hangsúlyozta:
– Közreműködésük rendkívül fontos, hiszen amikor kimegyünk a helyszínre, szükség van a jelenlétükre a tájékoztatásnál, a terület lezárásánál, esetleg a kiürítésénél.
A folyamat nehezebb része akkor kezdődik, amikor a hívás befut a tűzszerészek 24 órás szolgálatban álló ügyeletére. Bár logikus lenne, hogy a rendőrség fotókat küld a tűzszerészeknek a talált tárgyról, a műveleti főnök szerint ez nem a legjárhatóbb út: – Helyszíni fénykép alapján nehéz azonosítani egy robbanótestet. Nem látjuk a fotón a pontos méretarányokat, a szerkezet állapotát és egyéb fontos jellemzőit.
![1596034817](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f01a1e7b749945591.jpg)
Az azonosítás ennél hosszabb és nehezebb feladat. A bejelentéskor ezért az ügyelet számára elsősorban a megtalálás körülménye, a helyszín, a feltételezett robbanótest hozzávetőleges, becsült paraméterei és a bejelentő adatai a legfontosabbak. Ezek azért szükségesek, nehogy az információhiány okozzon egy esetleges félrekategorizálást.
A 30 nap soha nem 30 nap
A bejelentéseket ugyanis először kategorizálni kell, s ezen a ponton szoktak összezavarodni a különböző hírcsatornák szerkesztői, amikor például A és B kategóriás robbanótestről beszélnek. Ilyesmi nem létezik, A és B kategóriás helyszín viszont igen. Az előbbibe a soron kívüli, az utóbbiba a 30 napon belül végrehajtandó szakfeladatok tartoznak. A már említett kormányrendelet pontosan körülhatárolja a kiemelt, azonnali mentesítést igénylő helyszíneket. Ennek alapján soron kívüli hatástalanítást kell elrendelni, ha a robbanótestet lakóépületben, oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi vagy más közintézmény területén, vízi vagy szárazföldi útvonalon, közforgalmú repülőtéren, közterületen, vízi létesítmény belső védőterületén lelték fel, és a vízszolgáltatást akadályozza. Szintén azonnal kell intézkedniük a szakembereknek, ha az egyéb helyen talált robbanótest sürgős tűzszerész-mentesítése alapos okból indokolt. Mint arra Ember István őrnagy rámutatott, az összes többi helyszín a rendelet értelmében B kategóriásnak minősül, s ebben az esetben a szokásos protokoll mindig ugyanaz: a területet el kell keríteni, „Robbanásveszély!" felirattal ellátni, a helyszínt pedig pontosan meg kell jelölni, főleg akkor, ha a robbanótest külterületen, például egy erdőben található, hiszen a tűzszerészek akkor járnak arra először, amikor a mentesítést elvégzik. Ám a katonák munkájára jellemző változékonyság itt is felülírhatja az eredeti terveket.
![1596034817](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f020075b270064001.jpg)
– Előfordul, hogy egy elsőre B kategóriásnak tűnő helyszín a pontosabb információk ismeretében A típusúvá minősül át. Mondok egy sarkított példát: egy zárt kertben, tavaszi talajmunkák közben találnak egy robbanótestet. Amíg nem nyúlnak hozzá és a területet nem közelítik meg, nincs gond, a B kategóriás helyszín szerinti szabályok az irányadók. Ha azonban az eszköz egy félig kivágott gyümölcsfa alatt található,
s előfordulhat, hogy a fa a feltételezett robbanótestre dől, a balesetveszély miatt soron kívülivé minősítjük az esetet. A 30 napos határidőt egyébként valóban sokan félreértik, az soha nem harminc nap. Mi nem egy hónap múlva megyünk ki a B kategóriás helyszínre, hanem sokkal hamarabb, gyakorlatilag azonnal, amint időnk engedi – hangsúlyozta a műveleti főnök.
Az idővel ugyanis folyamatosan versenyt futnak a tűzszerész katonák. Hiába a 24 órás ügyelet és a készenlétben álló járőrök, évi 2500 bejelentésnél nem tudnak minden B kategóriás helyszínre egy napon belül kimenni. Nem beszélve arról a tényről, hogy az „egy helyszín – egy robbanótest" teória már általában nem állja meg a helyét.
– Idén többször is előfordult, hogy egyetlen robbanótest bejelentése után tucatnyi gránátot találtunk a helyszínen, sőt, egy konkrét esetben a magányos, 85 milliméter űrméretű szovjet páncéltörő gránát mellett mintegy 250 hasonló robbanószerkezet bukkant elő ugyanazon a területen. Egy ilyen mentesítési munka akár 2-3 napig is eltarthat – sorolta a feladatok összetettségét Ember István őrnagy. Idén márciusban például több mint kétszázötven helyszínen jártak a katonák, ami nem véletlen. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák, építkezések ugyanis a legsűrűbb szezonná teszik ezt az időszakot a tűzszerészek számára.
![1596034818](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f0231b70080780738.jpg)
Kiemelt helyszínek
Kiemelt, vagyis A kategóriás helyszín esetében is a jól bevált forgatókönyvet követik a katonák, természetesen mindig teret hagyva az esetleges improvizációnak. Az ügyeletes parancsnoki rendszer döntése után (a helyszíntől és a napszaktól függően azonnal vagy néhány órán belül) valamelyik járőrcsapat útnak indul. A járőröket földrajzilag úgy osztották el, hogy érkezzen a bejelentés az ország bármely területéről, a közelben mindig van olyan egység, amelyik oda tud sietni. A főváros különösen frekventált rész, hiszen a második világháborúban ott rendkívül heves harcok dúltak.
– Egy ilyen csapat általában négy katonából áll, a járőrparancsnokból, két beosztottból és a járművezetőből – mondta a műveleti főnök, hozzátéve, hogy a szituáció nehézségétől függően természetesen bővíteni tudják a létszámot.
Kiérkezés után először felmérik a helyszínt és megpróbálják azonosítani a feltételezett robbanótestet. Amíg ez a folyamat zajlik, a kialakított biztonsági zónán belül kizárólag a tűzszerészek tartózkodhatnak. A robbanótest méretétől, becsült súlyától és állapotától függ, hogy ez a zóna mekkora legyen. Amennyiben a helyzet úgy kívánja, hogy a robbanótest környékéről lakókat kell ideiglenesen kitelepíteni, az alakulat kommunikációs tisztje értesíti a sajtót, s azon keresztül a lakosságot, hogy miért zárták le az adott területet.
![1596034818](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f026924f142983644.jpg)
A bejelentések egy része vaklárma, a megtalálók ilyenkor autóalkatrészeket, vasrudakat, számos esetben csúcsos kapudíszeket vélnek bombának. A 2016-ban talált eszközök kevesebb, mint hat százaléka volt „nem robbanótest", melyet a szakemberek csak NRT néven emlegetnek. A maradék kilencvennégy százalék azonban valóban robbanószerkezetnek bizonyult, bár a tűzszerészi munkák szempontjából itt is óriási a differencia. Találhatnak olyat, amelyből az idők folyamán az időjárási körülmények és a korrózió – vagy egy valamikori részleges robbanás – miatt a robbanó- és pirotechnikai anyag már kiürült. Akad, amelyre kilőtt állapotban bukkannak rá, tehát valóban éles és robbanásra kész, de előfordulhat akár olyan is, ami tárolási helyzetben van.
– Ebben az esetben is több variáció áll a tűzszerészek előtt. Ha az eszközre nem kilőtt állapotban találunk rá, általában elszállítjuk a Magyar Honvédség központi gyűjtőjébe, későbbi megsemmisítés céljából. Ha a helyszín megengedi, például lakott területtől távol esik, akkor ott végezzük el a megsemmisítést. Abban az esetben, ha kilőtt állapotban, éles gyújtószerkezettel rendelkezik a tárgy, már bonyolultabb a feladat. Mérlegelnünk kell, mi a legbiztonságosabb és legkézenfekvőbb megoldás. Helyszíni megsemmisítés? A gyújtószerkezet eltávolítása? A döntést az adott szituációban, minden körülményt figyelembe véve hozzuk meg. Hangsúlyozom, hogy sehol nem kapkodunk. A biztonságnál nincs fontosabb. Hatékonyan dolgozunk, de nem sietve. Pontosan annyi időt töltünk egy helyszínen, amennyi ahhoz szükséges, hogy biztonságban, megfontolt döntések alapján tudjuk elvégezni a munkánkat – mondta az ezred tűzszerész műveleti főnöke.
![1596034818](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f02987f6687463259.jpg)
Tudásunk közkincs
A Magyar Honvédség tűzszerész-egysége rendkívül felkészült, tudásukat folyamatosan bővítő szakemberekből áll. Ennek ellenére még velük is előfordul, hogy egy-egy robbanótestet meglátva tanácstalanná válnak. A második világháború alatt számtalan olyan kísérleti fegyvert próbáltak ki, amelyet aztán soha nem rendszeresítettek, így csupán néhány tucat süllyedt a földbe belőlük a harcok folyamán. Az őrnagy szerint az ilyen robbanótestek igazi kihívást jelentenek az alakulat katonái számára.
– A mi tudásunk is véges, s bár több ezer eszközt ismerünk, óriási adatbázisból dolgozunk, van, amikor a tűzszerész egy-egy, számára is újdonságot jelentő robbanótesttel találkozik. Mindig azt mondom, hogy a tudásunk az alakulaton belül közkincs. Ha ilyesmi fordul elő, segítséget kérünk a többiektől. Ez nem szégyen, hanem kötelesség, hiszen a tűzszerész élete múlhat rajta. Ilyenkor közösen gondolkodunk. De mindig megoldjuk, és ez a legfontosabb – hangsúlyozta Ember István őrnagy.
![1596034818](https://honvedelem.hu/media/cache/width_465/images/media/5f218f02d6e92761532660.jpg)
Fotó: Rácz Tünde és Tóth László
Forrás: Magyar Honvéd 2017. május