Hadirégész-konferencia a HIM-ben

Szöveg: Takács Vivien | 2016. október 8. 12:36

„Háború, régészet és kulturális örökségvédelem” címmel rendeztek tudományos konferenciát a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HM HIM) Budapesten október 7-én, pénteken.

Horváth Csaba ezredes, a HM HIM parancsnokhelyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy a múzeum mára a hadtörténeti régészet valamennyi ágát lefedi. „A múzeum jelenleg az ország több megyéjében folytat hadszíntér-, csatatér-, védelmi létesítményű, illetve roncskutatást, sőt 2016 szeptemberétől a múzeum megkapta a hadisírgondozással kapcsolatos feladatokat is" – hangsúlyozta a parancsnokhelyettes.

Az egész napos konferencia célja az volt, hogy az őskortól a huszadik századig terjedő időintervallumot felölelő hazai hadtörténeti régészeti kutatások metszetét adja, kitérve a haza kulturális örökségvédelem aktuális kihívásaira is.

Polgár Balázs, a HM HIM gyűjteményvezető régésze érdeklődésünkre elmondta, hogy a régészetnek két olyan ága van, amely túlnyúlik a klasszikus régészeti korszakok határán: az iparrégészet, illetve a hadtörténeti régészet. „A hadtörténeti régészet az írásos, képi és régészeti forrásokkal egyaránt dolgozó, a hadtudományi terepelemzés, a törvényszéki régészet, a tájrégészet és a klasszikus régészet módszertárából egyaránt merítő, komplex kutatási irányzat."

A konferencia rendkívül gazdag előadássorozatot hozott. Dr. V. Szabó Gábor, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének adjunktusa és Tarbay János Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze a bronzkor és kora vaskor háborúit helyezte teljesen új megvilágításba a rendelkezésre álló Kárpát-medencei példák és külföldi kitekintések révén. Dr. Borhy László akadémikus, az ELTE BTK intézetigazgató egyetemi tanárja és dékánja a római kori Brigetio (Komárom–Szőny) polgárvárosának területén, 2015-ben talált díszsisakról tartott előadást.

A konferencián a HM HIM több munkatársa is előadott: Polgár Balázs régész az 1687. évi Harsány-hegyi csatáról, Bálint Ferenc főmuzeológus az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó komáromi osztrák tömegsírról, illetve dr. Suba János alezredes, térképtárvezető a volt Jugoszlávia ellen kiépített, magyarországi déli védelmi rendszerről beszélt.

A konferencia tizennégy előadása érzékletesen szemléltette a hazai hadtörténeti régészet eredményeit és perspektíváit.