Honvédelem = természetvédelem
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2014. május 15. 6:35Bakancsnyomok a talajon: hadgyakorlatok óhatatlan velejárói. A honvédség azonban ennél jóval nagyobb, maradandóbb és károsabb ökológiai lábnyomot nem szeretne hagyni a kezelésében lévő lő- és gyakorlóterek természetvédelmi területein.
A konferencia első napján megtartott sajtótájékoztatón Cseppentő József ezredes, a HM Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóságának igazgatója elmondta: a katonai feladatok sikeres megvalósítása elképzelhetetlen a környezet- és természetvédelmi fejlesztések nélkül.
„A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség arra törekszik, hogy a honvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtása során a környezet védelmére is nagy figyelmet fordítson. A hon védelme nem jelenti a környezet rombolását. A katonai felkészítésben is szerepet kap a környezettudatos gondolkodás és cselekvés" – fogalmazott az ezredes.
Az igazgató szerint az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a honvédség által évtizedek óta használt gyakorló- és lőterek olyan természeti értékeket rejtenek, melyek sok esetben felülmúlják a civil szféra szakemberei által kezelt területek élővilágát. Mindezt – tette hozzá – a Natura 2000 program kapcsán végzett felmérések is bizonyítják. (Ennek egyébként az az oka, hogy a katonai területek a civil lakosság elől hosszú ideje elzártak.)
„Az eddigi katonai használat mellett ezeken a területeken számos olyan természeti érték maradt fenn, amely máshol nem vagy csak alig fellelhető" – fűzte hozzá az ezredes.
A LIFE+ „Természet" alprogramjában nyertes Keleti-Bakony és Kisalföldi homokpuszta projektek fő célkitűzése, hogy a ma is aktív katonai használatú területek természeti értékeit megőrizzék, a leromlott élőhelyeket helyreállítsák, a területen élő védett és közösségi jelentőségű fajok populációját megerősítsék úgy, hogy ezen természetvédelmi célokat összehangolják az ott folyó katonai tevékenységgel. A kijelölt területeken a természetvédelmi szakmai feladatokat a területen illetékes nemzeti parki igazgatóságok, illetve erdőgazdaságok látják el.
A 2014 júliusában záruló – és ötödik éve zajló − Keleti-Bakony projekt időtartama alatt 2,2 millió euróból valósultak meg a kijelölt természetvédelmi és környezetvédelmi munkálatok. Az átalakult természetes élőhelyek rehabilitációja során több mint 620 hektáros területen kiirtották a területet elborító agresszív növényfajokat, és közel 720 hektáron megtörtént a tájsebek és az elhagyott katonai létesítmények újrahasznosítása.
A tűzesetek megfékezése érdekében kiépült egy gyors és hatékony tűzoltási rendszer, melynek alkotóelemei a projekt keretében beszerzett tűzvédelmi berendezés, az összesen közel hat kilométeren létrehozott tűzvédelmi pászta, valamint a projektben kialakított vízgyűjtő medence. Az őshonos faállomány visszaállítása érdekében a területen található feketefenyő-erdők átalakítása során molyhos tölgy és csertölgy magoncokat telepítettek.
A Kisalföldi homokpuszta projektben a kisalföldi meszes homokpuszta egyes Győr környéki, katonai használatú területeinek természetvédelmi célú helyreállítása és megőrzése a fő célkitűzés. A természetvédelmi munkálatok 2015 decemberéig zajlanak majd, összesen 1,73 millió eurós költségvetéssel. Ezen a területen is az agresszív fajok visszaszorítása, az elhagyott katonai épületek és a mesterséges felszíni alakzatok helyén természetes élőhelyek kialakítása, illetve az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a feladat.
A helyreállítási munkák 2013-ban kezdődtek meg, és az első eredmények nagyon kecsegtetőek. A szakemberek tevékenységének eredményeként mintegy 295 hektáron javulhat a meglévő facsoportokkal tagolt gyepek természetessége, és több mint 25 hektáron alakítanak ki gyepet a korábbi tájsebek területén.
Fotók: Rácz Tünde, illusztráció és a szerző
