Honvédelmi és haderőfejlesztési program kezdődik

Szöveg: Szűcs László | 2016. december 20. 19:44

Zrínyi 2026 névvel, tíz éves honvédelmi és haderőfejlesztési programot indít a Magyar Honvédség jövő januárban, ez lesz az elmúlt 26 év legnagyobb haderőfejlesztési vállalkozása – jelentette be dr. Simicskó István honvédelmi miniszter december 20-án, kedden, Budapesten, egy háttérbeszélgetésen.

A honvédelmi miniszter kiemelte: a program honvédelmi „lába" abból áll, hogy új alapokra helyezik a tartalékos rendszert. „A honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy a »haza védelme nemzeti ügy«. Ha nemzeti ügy, akkor az mindannyiunk közös ügye, a civileké, a katonáké egyaránt. És mindenkinek megvan a maga felelőssége, feladata abban, hogy miként lehet ezt nemzeti üggyé tenni" – mondta dr. Simicskó István. Hozzátette: a tartalékos rendszert területvédelmi elvre helyezik, mivel a mostani rendszer, azaz a védelmi tartalékos és a műveleti tartalékos állomány még nem jelent megfelelő mértékű védelmi tartalékot és képességet.

„A jelenleg 5500 főből álló tartalékos rendszer fenntarthatósága és bővíthetősége már középtávon is gondot okozhat. Ezért nyitni kell a fiatalok felé, olyan társadalmi csoportok irányába, akik ebben szeretnének részt vállalni. A tartalékos rendszerünket egy széles társadalmi bázisra szeretnénk felépíteni" – mondta a miniszter.

Dr. Simicskó István bejelentette azt is, hogy január elején létrejön a Honvédelmi Sportszövetség, amelynek elsődleges feladata a honvédelmi nevelés, valamint a honvédséghez és a honvédelemhez köthető sportágak felkarolása lesz. Emellett pedig közvetítő csatorna lehet a honvédség és a társadalom között.

„A Zrínyi 2026 programhoz szorosan illeszkedik, hogy új nemzeti biztonsági stratégiát készítettünk, amely már a kormány előtt van, de egyelőre még nem tárgyalta a kabinet" – jelentette ki dr. Simicskó István, hozzátéve: mivel az ágazati stratégiákat a nemzeti biztonsági stratégiából kell levezetni, változni fog a katonai stratégia is.

A tíz éves program haderőfejlesztési „lába" mögött az a kormányzati döntés áll, miszerint a GDP 0,1 százalékával évente növelni tudják a védelmi költségvetést, „ami kellő biztonságot ad az ésszerű fejlesztésekhez." A honvédelmi miniszter szerint a legnagyobb probléma a légi szállítási képesség megszűnése. A jelenleg 40 éves AN-26-os szállító-repülőgépek eddig kiválóak és megbízhatóak voltak, ám „már mutatnak némi bizonytalanságot, ami a repülésbiztonságot is veszélyezteti". Mivel az üzemidő-hosszabbítás hosszú távon nem oldja meg a problémát, ezért megszületett a döntés olyan gépek beszerzéséről, „amelyek a szállítóképességünket megtartják".

A honvédelmi miniszter szerint mindemellett lépéseket tettek a Jak-52-es repülőgépek kiváltása érdekében is, sőt a légvédelmet is szeretnék megerősíteni és tervbe van olyan repülőgépek beszerzése is, amelyek a pilóták kiképzését segítenék a kisgépektől a vadászgépekig való eljutásban.

„Helikopterképességre is szükségünk van. Átmenetileg azt a döntést hoztuk, hogy 4 darab Mi-17-es helikoptert újítunk fel. Ezek a felújítást követően 7 évig el tudják látni a feladataikat. Ez nem váltja ki azt a célkitűzést, amit szeretnénk elérni, hogy kellenek új, illetve újszerű gépek is" – fogalmazott a honvédelmi miniszter, aki kiemelte: a szárazföldi haderőnemet is szeretnék felerősíteni, sőt, a kibervédelem területén is szükség van fejlesztésekre.

A háttérbeszélgetésen résztvevő dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök hangsúlyozta: nem lehet szétválasztani a tartalékos rendszer átalakítását és a haderőfejlesztést. „Egy képesség a személyi állomány rendelkezésre állásából, felkészültségéből, alkalmazhatóságából és a technikai eszközökből egyaránt áll" – mondta. Hozzátette: a személyi állomány toborzása, megtartása és ezzel együtt a technikai képességek megteremtése kell, hogy egy egységes egészet alkosson.

Kun Szabó István vezérőrnagy, miniszteri biztos kiemelte: a tartalékos rendszer átalakításának számos buktatója lehet, ezért szükség van egy motivációs rendszer kialakítására, amelynek jogszabályi hátterét jelenleg dolgozzák ki. A vezérőrnagy szerint ösztönző lehetne, hogy a HM-ösztöndíjakat kiterjesztenék a tartalékos katonai szolgálatot vállalókra is. Emellett a felsőoktatásban résztvevő tartalékos katonák – akik vállalják, hogy a különböző szintű kiképzéseket elvégzik – a kiképzési óraszámoknak megfelelően 2-4 kreditpontot kapnának. Gondolkodnak a diákhitel valamilyen szinten történő átvállalásának lehetőségén, illetve azon is, hogy ha valaki szolgálatot vállal, akkor úgynevezett rendelkezésre állási díjat kapna. „A tartalékos katonák esetében ugyanis a legfontosabb a rendelkezésre állás lenne, ezt az állományt csak megelőző védelmi készenlét, vagy veszély esetén alkalmaznánk"- mondta Kun Szabó István vezérőrnagy.