A több mint három évtizede az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió által megkötött, közép- és rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek felszámolásáról szóló megállapodás (Treaty between the United States of America and the Union of Soviet Socialist Republics on the Elimination of Their Intermediate-Range and Shorter-Range Missiles, más néven Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty – INF) már régóta válságban van – kezdi „Az INF-szerződés haláltusája" című elemzését dr. Péczeli Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külsős munkatársa. Az Egyesült Államok először 2014-ben vádolta meg nyilvánosan Oroszországot azzal, hogy megszegi az egyezséget. Az elmúlt öt évben a felek számos alkalommal tettek diplomáciai kísérletet a probléma megoldására, de ezek sorra kudarcba fulladtak. Aztán 2018. december 4-én Michael Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentette, hogy a Trump-adminisztráció 60 napot ad Moszkvának a szerződésszegés tisztázására. Mivel ez Oroszországnak nem sikerült, 2019. február elsején Washington benyújtotta a megállapodást felmondó nyilatkozatát. Az INF-szerződés hatálya ugyanakkor nem szűnt meg azonnal, az egyezmény az amerikai bejelentéstől számolva még hat hónapig (augusztus elejéig) érvényben van. Addig a felek megkísérelhetik a probléma rendezését, de a jelenlegi helyzetben és a politikai akarat nyilvánvaló hiányában valószínűbb, hogy Washington és Moszkva hamarosan elkezdi a dokumentum által tiltott fegyverrendszerek kutatását, fejlesztését és korlátozás nélküli hadrendbe állítását – prognosztizál az elemző.
További részletek a Magyar Honvéd magazin május 17-én megjelenő számában!