Ezen a napon megkezdődött hajnalban a szovjet hadsereg magyarországi intervenciója, amelynek célja volt a forradalom leverése, a szocialista blokkból kilépni szándékozó, Nagy Imre vezette kormány megdöntése és a demokratikus rendszer felszámolása. A történészek szerint 1956. október 23-án, amikor kirobbant a forradalom és szabadságharc, már az intervenció megindítása előtt négy nappal, október 31-én megpecsételődött Magyarország sorsa. Ugyanis Hruscsov és a szovjet pártvezetés a fegyveres fellépés mellett tette le a voksát. Miközben Nagy Imre október 31-én nyilvánosan ígéretet tett a Varsói Szerződésből történő kilépésre, eközben az itt állomásozó szovjet erők nagy arányú mozgósításba kezdtek. Ezzel együtt további hadosztályok lépték át a magyar határt. November 3-án Tökölre hívták a magyar vezérkar tagjait, köztük Maléter Pál vezérezredes, honvédelmi minisztert, hogy folytassák a tárgyalásokat, amelyeket a parlamentben már megkezdtek. Tőrbe csalták a katonai vezetőket, hiszen megegyezés helyett, a KGB közbeavatkozásával a magyar vezérkart, illetve Maléter Pált letartóztatták. November 4-én, hajnali 4 óra körül megkezdődött a forradalom leverése, miközben Nagy Imre felolvasta közleményét a magyar rádióban, Szolnokon ellenkormányt alakított Kádár János. 8 órára a szovjetek már a Kossuth tér és a legfőbb közhivatalok őrségét is megadásra kényszerítették Budapesten. Az irányítás a Kádár János vezette forradalmi munkás paraszt kormány kezébe került.
Mai adásunkat az 56-os eseményeknek szenteljük elsősorban.