Izraelita hősi halottak emlékművét újították fel a szegedi zsidó temetőben

Szöveg: honvedelem.hu | 2016. június 17. 21:01

A 83 esztendővel ezelőtt, 1933-ban felavatott és most felújított izraelita hősi emlékművet avatták újra június 16-án, csütörtökön a szegedi zsidó temetőben.

Shvoy Kálmán altábornagy, az V. Vegyesdandár parancsnoka a szegedi zsidó temetőben 1933-ban avatta fel a izraelita hősi emlékművet. Az első világháború 100 éves jubileumának eseményeihez kapcsolódva − a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, valamint a Szegedi Zsidó Hitközség közös szervezésében június 16-án megtartott „Békétek jelképe ez az emlék"−Izraelita szegediek a Nagy Háborúban című emlékkonferencia részeként − az első világháború helyi zsidó hősi halottjaira emlékezve újraavatták az emlékművet, amit pályázati forrásból újítottak fel.

A felújítást és az eseményt a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, a XX. Század Intézete, az Alapítvány a Szegedi Zsinagógáért, és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta. A rendezvény résztvevőit dr. Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Izrael tiszteletbeli konzulja, prof. dr. Barna Gábor tanszékvezető (SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék), a konferencia elnöke, és dr. Kozma József, Szeged kulturális, oktatási, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnöke köszöntötte.

A konferencián a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyének képviseletében részt vett Bíró Ákos önkéntes műveleti tartalékos százados is, aki a Mária Terézia Katonai Rend és a Tiszti Vitézségi Érmek zsidó kitüntetettjein keresztül mutatta be a magyar zsidó hőskultusz és emlékezet működésének lecsapódásait a Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbumában.

Ausztria−Magyarország tisztikarának legáhítottabb kitüntetése a Mária Terézia Katonai Rend lovag-, közép-, illetve nagykeresztje, valamint (a háború után a rend kancelláriája által odaítélt) Tiszti Arany és Tiszti Ezüst Vitézségi Érmek voltak. Ezeket a kitüntetéseket kizárólag a fronton, kiemelkedő haditettekkel, személyes bátorsággal és hősiességgel, illetve öntevékeny magatartással lehetett kiérdemelni, ezért e rendjelvényeknek volt a legmagasabb presztízsük Ausztria−Magyarországon.

„Joggal lehetünk büszkék arra − mondta Bíró Ákos−, hogy több magyar zsidó katonahős is abban a magas kegyben részesült, hogy részükre e kitüntetések valamelyikét adományozták." A Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbuma ezeknek a kitüntetéseknek a birtokosait részletesen ismerteti, azonban a megfelelő forráskritika rámutathat arra, hogy több hiba is van ezekben a listákban, melyek azonban széleskörűen elterjedtek kiadásuk után. Előadásában ezekre a hibákra mutatott rá, és egyúttal bemutatta azokat a hősöket, akik ténylegesen birtokolták e legmagasabb kitüntetések valamelyikét.

Az első világháborús emlékmű újraavatására a Szegedi Zsidó Temetőben a délutáni program részeként került sor. Beszédet mondott Markovics Zsolt szegedi főrabbi és dr. Lednitzky András hitközségi elnök. A főrabbi az elhunytak lelki üdvéért (K)él mólé ráchámimot és Káddist mondott. A hitközségi és városi koszorúzás részeként az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés köveit is.