Katonák és zenészek

A magyar katonazene kialakulásának pontos időpontjáról nincsenek adatok, de a kettő – a
katonaság és a zene – mindig kéz a kézben járt. A honfoglalás előtt, az államalapítás korában
és az egymást követő királyok uralma alatt számos hangász tett szolgálatot, azonban „hadzenei munkakörük" kimerült a saját csapatok buzdításában és az ellenfél
megfélemlítésében. A maihoz hasonló zenekarforma először a török hódoltság ideje alatt
szerveződött, főúri udvarok udvartartásának részeként. A megközelítőleg 18-27 fős zenekarok
leginkább trombitán, sípokon, hegedűn és dobokon játszottak − azonban ezek a muzsikuscsoportok még nem tekinthetők valódi zenei felállásoknak.

Az igazi változást a XVIII. század jelentette, ugyanis a török uralmat követően a hadsereg
már nemcsak az ország védelmi feladatait látta el, hanem a városok kulturális életét is
befolyásolta. A területen állomásozó huszárezredek „hanghuszárjai" kötelező katonai
elfoglaltságaik mellett a város közösségi eseményein is részt vettek – például egyházi szertartásokon és
ünnepnapokon. 1717-ben jegyezték fel az első magyar katona-zenekari fellépést Pécs városában: a Xavéri Szent Ferenc ünnepének tiszteletére tartott misén a Pécsett állomásozó, Liwingstein
tábornok vezetése alatt álló ezred orkesztere szólaltatta meg hangszereit a jeles alkalomból.

49 évvel később felvették az ezredek katonai parádéin megszólaló, illetve mindennapos használatú
hangeszközök közé az úgynevezett „harmóniaegyüttest" – dobok, sípok, trombita összetétellel.
Ezek a kis létszámú – nagyjából 10-12 fős – társulatok tekinthetők a mai katonazenekarok
elődeinek. Az 1790-es évek császári és királyi hadi dokumentumaiban számtalan magyar és
német alakulat „zenészegységeiről" tesznek említést. Például a császári-királyi hadseregben
1799-ben csak a magyaroknál 756 katonazenész szolgált.

1822-ben 44 főben határozták meg az ezredzenekarok létszámát.
1848. május 16-án létrejött a Magyar Honvédség, amelyben a katonazenekarok kiemelt
szerepet töltöttek be. Ezt a szerepkört a szabadságharc ideje alatt sem vesztették el, ám
annak leverése után beolvasztották őket a császári hadseregbe. A kiegyezést követően a császári
és királyi honvédségben a katonazenekarok arculata inkább „együttes" benyomását keltette:
előtérbe került a nemzeti kultúra és a magyar zenei hagyományok. Ezt az időszakot tekintik a
katonazene fénykorának.

1867-ben felállították a magyar királyi honvédséget, azonban ebben zenekar akkor még
nem kapott helyet. 16 évvel később, (1883-ban) kérdésszinten felvetődött a zenekar felállításának
kérdése, de ennek ellenére csak jóval később – 13 év elteltével – alakulhatott meg.
(Nem mellesleg ez a testület tekinthető a ma is létező Magyar Honvédség Központi Zenekar

jogelődjének).

Az első világháborút követően a magyar királyi honvédség komoly hangsúlyt
fektetett a hangászosztagaira. Működésüket miniszteri rendeletben szabályozták, és
mindegyik gyalogezred saját fakultással rendelkezett, amelyeket laktanyákban helyeztek el. Voltak olyan zenekarok, amelyek ezredüket követve részt vettek a második világháborúban. Tagjaik közül többen életüket vesztették vagy fogságba estek.

1961-ben igény mutatkozott egy olyan zenekar felállítására, amelynek rendeltetése kifejezetten az
állami protokollünnepségek és a nemzetközi kulturális kapcsolatok feladatainak ellátása. E
cél megvalósítása érdekében egyéves előkészítés után felállították a Magyar Néphadsereg Központi
Zenekarát, amely az 1989-es rendszerváltásig végezte el a hadsereg által rábízott feladatokat.
1989 után a zenekar elnevezése megváltozott: Magyar Honvédség Központi Zenekarként
folytatta munkáját és végzi tevékenységét a mai napig is. A zenekar létrejötte óta számtalan
bel- és külföldi vendégszereplést vállalt, melyeken méltón képviselte a katonai
hagyományokat és a nemzeti értékeket.

Az idén tizedik alkalommal megrendezendő magyar katonazene napja alkalmából az
MH Központi Zenekar ünnepi koncertet ad a Honvéd Kulturális Központban április 24-én, szerdán 18 órától. Az esten Kovács Tibor alezredes és Szabó Imre őrnagy vezényli a
zenekart. A koncertre a belépés díjtalan. (A legfrissebb információk szerint a koncertre minden jegy elkelt! – A szerk.)

Fotó: archív