Katonának lenni nemes és hasznos küldetés
Szöveg: Nyulas Szabolcs | 2013. december 18. 15:38Katonának lenni nemes és hasznos küldetés, a katonai hivatás, amellett, hogy elkötelezettséget jelent óriási lehetőséget biztosít a tanulásra, az örökös fejlődésre, ráadásul világot láthat és nyelveket is tanulhat, aki ezt vállalja – mondta Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes, akit 65. születésnapja alkalmából Hende Csaba honvédelmi miniszter és dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök köszöntött a Honvédelmi Minisztériumban, december 18-án, szerdán.
Meglátása szerint a honvédségnek jól kell „sáfárkodnia" azzal a lehetőséggel és erőforrással, amit az ország a rendelkezésére bocsát.
„A katonáknak azt tudom tanácsolni, hogy »tartsák szárazon a puskaport«, illetve feltétlenül fordítsanak figyelmet a felkészülésükre, a továbbképzésükre, mert mindig készen kell állni a kihívásokra és a modern harceljárások befogadására" – hangsúlyozta.
A hadviselés és a hadsereg is mindig változik, ezért előre kell tekinteni, de szükség van az állandó visszacsatolásra is, hiszen például a technológiai környezet mindig változik, egyre modernebb környezetben élünk és új fegyverrendszerek jelennek meg. A megszerzett új tapasztalatokat pedig folyamatosan be kell építeni a doktrínákba, és meg kell jelenniük a kiképzésben is, főként pedig nyitottnak kell lenni az új kihívásokra – fűzte hozzá.
Volt kollégáinak azt üzente, hogy nagyon hálás a velük együtt eltöltött időért, szolgálatért. „Köszönöm a szolgálatukat, nem volt hiábavaló" – fűzte hozzá.
Az egykori vezérkari főnök 1967-től 2002-ig volt a honvédség aktív tagja, 1996-tól 1999-ig az első számú katonaként vezette a szervezetet. A munkásságából kérdésünkre kiemelte a tisztté avatását, amelyet feledhetetlennek nevezett, majd a harckocsialegység-parancsnoki éveket, a moszkvai továbbtanulást, a katonai középvezetői munkásságát és az amerikai tanulmányait. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az elsők között volt, akik kimehettek az Egyesült Államokban tovább képezni magukat. Vezérkari főnökként a legfontosabb feladata a NATO előszobájának számító Partnerség a Békéért Programban való részvétel volt, majd pedig az 1997-1999-ig terjedő időszak, amikor konkrétan a NATO-tagságra való felkészülést irányította.
Ezzel párhuzamosan folyt a haderő reformja, ami „nem kis erőfeszítést" igényelt akkor, hiszen lényegesen csökkenteni kellett a hadsereg létszámát, valamint a szervezet méreteit, de egyúttal modernizálni is kellett azt. A friss NATO tag Magyarország hadereje a koszovói válságkezelésben bizonyította a tagságra való érettségét.
Az egy baleset miatt kerekesszékbe kényszerült vezérezredes mostani állapotával kapcsolatban azt mondta, hogy már túl van a tortúrákon, elvégeztek minden olyan egészségügyi beavatkozást, amire a baleset után szüksége volt, most már jól érzi magát és stabil az állapota.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária