Kékbe borult a kecskeméti városháza

Idén is csatlakoztak az autizmus világnapja rendezvényeihez a Kecskeméten állomásozó katonai alakulatok. Horváth Máté főtörzsőrmester szervezőmunkájának köszönhetően, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Bács-Kiskun megyei irodája, az MH Egészségügyi Központ Védelem-egészségügyi Igazgatóság Repülőorvosi, Alkalmasságvizsgáló és Gyógyító Intézete, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság 6. kiképzőszázada, valamint az MH Légijármű Javítóüzem képviseletében közel negyvenen regisztráltak a helyszínen a betegségben szenvedők iránti figyelemfelkeltő futásra. A vidám hangulatú rendezvényen önkéntes műveleti tartalékosok is részt vettek, többségük azonban civil ruhában érkezett. Jelenleg ugyanis nem teljesítenek katonai szolgálatot, kizárólag a beteg gyerekek kedvéért jöttek el.

A Futni-kék! felhívásra jelentkezett mintegy háromszáz résztvevő kék színű fejpántot kapott ajándékba. A rajt előtt Krammer Attila hadnagy, a kecskeméti repülőbázis testnevelő tisztje még levezényelt a részükre egy laza bemelegítő átmozgatást, majd eldördült a képzeletbeli rajtpisztoly. A katonák Grécs ezredes vezetésével szakaszalakzatban, a futás ütemét tapsolva teljesítették a távot.

A figyelemfelkeltő futásra nevezési díj nem volt, adományokat viszont elfogadtak a rendezők. Az így összegyűlt pénzt a felnőtt autisták ellátásának támogatására fogják fordítani. Szabó Klára, a 19 éves kecskeméti Autista Gyermekekért Egyesület vezetője meghatódottan köszönte meg a katonák támogató jelenlétét. Mint mondta, a mostani találkozóval nem a problémáikra akarták felhívni a figyelmet. Sokkal inkább azt szerették volna megmutatni, hogy tudnak jókedvűek is lenni, és hogy érdemes velük együtt futni, játszani, nevetni és zenét hallgatni.

A Ragyogj kéken! kampány felhívásához a kecskeméti egyesület is kapcsolódott. Így április 2-án este a világszerte kék fényben megvilágított ikonikus épületek mellett a hírös város 1897-ben átadott, szecessziós stílusban épült polgármesteri hivatala is az autizmust jelképező színben pompázott.

Az autizmus sokáig nem számított külön betegségnek. Önálló kórképként először 1943-ban Leo Kanner amerikai gyermekorvos írta le. Később kiderült, hogy az autizmus skálája igen széles. A születéstől fennálló állapot, de gyakran a diagnosztizálásig évek is eltelhetnek. Leggyakrabban a gyermek hároméves kora körül válnak a tünetei markánssá, valójában azonban már pár hónaposan is vannak a betegségre utaló jelek. Ilyen például a 4-6 hónapos korban megjelenő mosolygás elmaradása. Úgy tűnik, mintha a csecsemőt nem érdekelné környezete.

A betegség pontos oka nem ismert, de egyre valószínűbb, hogy genetikai eredetű. Elsősorban az idegrendszer azon funkciói károsodnak, melyek a kommunikációért, társas kapcsolatokért felelősek. Átlagos intellektus mellett azonban egyes képességek − memória, a számolás − kiugróan fejlettek is lehetnek. Egy ilyen autistáról szól az Esőember című amerikai film is, Dustin Hoffman főszereplésével.

Az érzelmi kötődés hiánya az autizmus vezető tünete. A beteg gyermekek nem igénylik a szociális kapcsolatokat. Inkább csak elviselik a gondoskodást, többnyire egyedül játszanak. Nem kezdeményeznek és nem tartanak szemkontaktust, gyakran a testi érintést is nehezen viselik. Nem igényelnek törődést, odafigyelést, simogatást, beszélgetést. Még az enyhébb lefolyású esetekben is komoly gondokat okoz a kapcsolatteremtési zavar. Az iskolában hiányoznak a kortársi kapcsolatok, felnőttkorban nem sikerül párkapcsolatot kialakítaniuk.

A kommunikáció zavara igen komoly hátrányt jelent. Ezek a betegek nem értik a mimikát, gesztusokat, ezeket nem is használják. Nyelvezetük fejletlen, nem hangsúlyoznak, beszédük tagolatlan, monoton. Önmagukról többnyire 2. vagy 3. személyben szólnak. Az autisták számára a környezetük elvárásai nem vagy alig megfejthetőek, a hétköznapi gesztusokat is fenyegetésnek élhetik meg. Számukra a környezet állandósága, a körülöttük élők minél kiszámíthatóbb viselkedése létfontosságú.

Az ENSZ 2007. december 18-án jelölte ki április 2-át az Autizmus Világnapjának azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra, az autizmus-spektrumzavarra, amely tízmilliókat érint a földön. Az Autizmus Világnapja ENSZ-határozat kéri a tagállamokat, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a tagállamokban az autizmust minél szélesebb körben megismerjék.

Fotó: a szerző felvételei