Kétszáz vírus és baktérium támad ősszel!
Szöveg: Szűcs László | 2018. október 2. 8:00A szeptember végén érkezett hidegfronttal véget ért az idei, szokatlanul hosszú „vénasszonyok nyara”, és megkezdődött az igazi ősz. A hűvös, hideg idő beálltával azonban egyre több ember tüsszög és köhög, sokan lázasak, vagy éppen torokfájásra panaszkodnak. A szakemberek szerint is minden jel arra mutat, hogy elkezdődött a felső légúti megbetegedések idei szezonja Magyarországon.
„Felső légúti megbetegedések" – a mindennapok során sokszor használjuk ezt a kifejezést, még ha nem is tudjuk, hogy pontosan mit is jelent. Dr. Meglécz Katalin orvos ezredestől, a Magyar Honvédség járványügyi szakértőjétől megtudtuk: a fogalom a megfázásos megbetegedések gyűjtőneve. A felső légutak közé az orrüreg, az orrmelléküregek – vagyis az arcüreg és a homloküreg, a garat és a gége – tartoznak. Ezek egyszerű fertőzése a megfázás.
A felső légúti betegségek a gyermekek és a felnőttek körében is a leggyakrabban előforduló megbetegedések. Szezonjuk szeptember-októbertől március-áprilisig tart. A becslések szerint egy átlagos egészségi állapotú, átlagos körülmények között élő felnőtt évente két-három alkalommal esik át megfázásos betegségen.
Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes
Meglécz ezredes hozzátette: a felső légúti megbetegedések kórokozói igen széles skálán mozognak. Több mint kétszáz vírus okozhat ilyen betegséget, a megbetegedést gyakran számos baktérium másodlagos fertőzése is súlyosbíthatja. E kórokozók könnyen bejutnak a felső légutakba – mivel a nyálkahártya és az orrüreg feladata a levegő megszűrése, megtisztítása, felmelegítése – és ha már bejutottak, ott el is szaporodnak.
A felső légúti megbetegedések egyébként leggyakrabban cseppfertőzéssel, vagyis beszéd, tüsszentés vagy köhögés útján a levegőbe kerülve terjednek, de kézfogással, esetleg a beteg nyálával, orrváladékkal, fertőzött kézzel érintett tárgyak közös használata során is továbbadhatók. A nyálkahártyában szaporodó vírusok az érintett légutakban gyulladást, fájdalmat, nyálkahártya-duzzanatot, fokozott nyákképződést okoznak.
A járványügyi szakértő elmondta azt is, hogy amennyiben a fertőzés az orrüregben lokalizálódik, a tünetek egyszerű orrfolyás képében jelennek meg. Ezt nevezik náthának. A betegség azonban nemcsak az orrüreget érintheti, ahhoz torok-, gégegyulladás is társulhat.
A felső légúti megbetegedések tüneteivel kapcsolatban dr. Meglécz Katalin elárulta: e betegségek általában hirtelen kezdődnek, mégpedig rossz közérzettel. Emellett – főleg a gyermekeknél – láz is előfordulhat. Egyszerű nátha esetében vizes, bő orrfolyás jelentkezik. Társulhat még mellé fejfájás, könnyezés, kiszáradt, égő torok és köhögés is. A torokgyulladásnál a piros torok, a fülbe sugárzó nyelési fájdalom és a nyaki nyirokcsomók duzzanata a jellemzőek. Amennyiben bakteriális fertőzés következtében tüszős mandulagyulladás alakul ki, a mandulákon jól látható, fehéres pontszerű gennycsapok keletkeznek. Ekkor a betegek igen rossz közérzetről számolnak be, kifejezetten nehezen tudnak csak nyelni, erős fájdalmuk, magas lázuk van. Gége- és hangszalaggyulladás esetén pedig az általános tünetek mellett, száraz, kínzó köhögés, illetve rekedtség is felléphet. A rekedtség egészen odáig fokozódhat, hogy a beteg csak suttogva képes beszélni, „elmegy a hangja".
Szerencsére e betegségek – legalábbis, ha nem lépnek fel szövődmények – csak rövid ideig, 4–10 napig keserítik meg az ember életét. Szövődmény kialakulása esetén azonban ennél jóval hosszabb ideig is tarthat a beteg gyógyulása. Ilyen szövődmény lehet például az arcüreggyulladás, a homloküreg-gyulladás, az orrmandulák gennyes gyulladása, a tüdőgyulladás, gyermekek esetében a krupp.
Meglécz doktornő szerint a felső légúti megbetegedések esetén a kezelés fő feladata a tünetek enyhítése. Mivel e betegségek nagy részben vírusos eredetűek, felesleges, sőt kifejezetten káros az antibiotikum-kezelés, hiszen ezek a szerek csak és kizárólag a bakteriális felülfertőződések kezelésében hatékonyak. Az orrdugulás, orrfolyás kezelésére a vény nélkül kapható orrcseppek, tengervizes orrspray-k alkalmasak. Fontos azonban tudni – emlékeztetett a szakember –, hogy az orrcseppek hosszan tartó alkalmazása esetén azok az orrnyálkahártya irritációját és krónikus gyulladását okozhatják, ezért alkalmazásuk néhány napnál tovább nem ajánlott. A száraz köhögésnél a párásítás enyhít a tüneteken. Hurutos köhögésnél a nyákoldók alkalmazása indokolt. Köptetőket este már ne alkalmazzunk, mert az éjszakai köhögést fokozzák. A lázat, fájdalmat a fájdalomcsillapító hatással rendelkező lázcsillapítók enyhíthetik. A sós vizes gargalizálás, a mézes tea fogyasztása, a gyógycukorka szopogatása enyhíti az égő, száraz, kaparó torokfájdalmat. Fontos a megfelelő folyadékbevitel is, hiszen a betegek mindig több folyadékot igényelnek. Bármit ihatnak, ami jólesik, teát, különösen gyógyteát – a legjobb a kamilla –, vagy ásványvizet, gyümölcsleveket, levesféléket. Kerülni kell azonban a szénsavas vizek, üdítők fogyasztását. A gyógyulás elősegíthető vitaminkészítmények, főként C-vitamin szedésével.
Dr. Meglécz Katalin orvos ezredes felhívta a figyelmet arra is, hogy a betegnek – amennyiben ez lehetséges – a tünetek megszűnéséig célszerű az otthonában pihennie. Ez nemcsak a szövődmények elkerülése érdekében szükséges, hanem ezzel elejét vehetjük a fertőzés továbbterjedésének is.
Fotó: internet és archív
