Magyarország jó szövetséges

A tárcavezető előadásában rámutatott: a 21. század a sajátos küzdelmek kora, amikor a régiek mellett új veszélyek is jelentkeztek. Az elmúlt években nőtt az instabil államok száma, Európában egyre több terrorcselekményt hajtottak végre, és az illegális bevándorlás is komoly problémát jelent. A technológiai fejlődéssel új hadszíntér született: a szárazföld, a tengerek és a levegő mellett megjelent a kibertér. Szavai szerint a NATO-nak válaszolnia kell ezekre a kihívásokra, és meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást, hiszen erre most van igazán szükség. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány vállalta: 2026-ig GDP-arányosan évente 0,1 százalékkal növeli védelmi kiadásait, amelyek így meg fogják közelíteni a GDP 2 százalékát.

A miniszter kulcsfontosságúnak tartotta az Európai Unió és a NATO együttműködését. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Unió lassan elkezdte felismerni a terrorizmus veszélyeit. Dr. Simicskó István hangsúlyozta, hogy konkrét cselekvésre van szükség, és ebből a szempontból Magyarország az európai biztonság erősítésének kezdeményezője és alakítója. Úgy fogalmazott, hogy egyértelmű: az EU-nak nagyobb felelősséget és áldozatot kell vállalni a rá leselkedő veszélyek elhárításában. Az Iszlám Állam elleni fellépésről szólva hangsúlyozta: meg kell találni a közös nevezőt a NATO-n kívüli együttműködés ügyében, és nem szabad megengedni, hogy a terroristabázisok más instabil országokba települjenek át.

Dr. Simicskó István elmondta: új nemzeti biztonsági és katonai stratégiára van szükség amellett, hogy egy honvédelmi és haderő-fejlesztési programot is el kell indítani. A teljes rendszer átalakulásának egyik sarokpontja az önkéntes tartalékos rendszer bővítése. A cél, hogy minden járásban legyenek katonák – tette hozzá. A haderő-fejlesztési program végén – tíz-tizenkét év múlva – a Magyar Honvédség meghatározó erővel bírna, ezzel erősítve a NATO és az Unió védelmét – mondta.

Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke előadásában az új amerikai elnök várható külpolitikájáról és az ezzel összefüggő törekvésekről beszélt. Szólt arról, hogy három olyan sarokpont van, amelyhez a NATO-nak ragaszkodnia kell: az első, hogy a kihívásokra a szoros szövetségi rendszerben kell válaszokat adni. A második, hogy a NATO ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelyének érvényességét semmilyen mértékben nem szabad megkérdőjelezni. A harmadik pedig, hogy a tagállamok védelmi költségvetéseit, illetve a Szövetséghez való hozzájárulásukat növelni kell.

A konferencián előadást tartott mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Lord Thomas Michael Jopling, a NATO Parlamenti Közgyűlésének alelnöke is.

Fotó: Dévényi Veronika