Menetgyakorlat korlátozott látási viszonyok között

A 40 kilométeres menetgyakorlat a Bocskai Portya rendszerébe tagozódik. A Vak Bottyán szakasz zárt alakzatban, egy látásában korlátozott katonatársuk kísérésének biztosításában, műveleti menetelemek alkalmazásával hajtotta végre a feladatot. A speciális menetgyakorlat alapgondolatát, végrehajtásának módját és elemeinek meghatározását Nagy Zoltán különleges rendeltetésű támogató tréner dolgozta ki, melynek fő célja a korlátozott látási viszonyok közötti műveleti, mentési, önmentési, valamint tájékozódási és harcászati képességek továbbfejlesztése.

A menetgyakorlatot egynapos felkészítés előzte meg. A szakasz Nyíri Sándor őrnagyból, Molnár Dénes főhadnagyból, Zadravecz Sándor törzszászlósból, Faragó Péter zászlósból, Markhot Gergely őrmesterből, Szalai Bence közkatonából és Nagy Zoltán trénerből állt.

A végrehajtó állomány parancsnoka, Nyíri őrnagy hangsúlyozta: a katona szolgálatban vagy szolgálaton kívül bármikor válhat baleset vagy bűncselekmény áldozatává, így látása rövidebb vagy hosszabb időre elveszhet, továbbá a látás mesterséges korlátozásával hatékonyan imitálható a harctéri vagy más beavatkozási stressz is. Ennek elérése céljából a kísért katona szemét eltakarták.

A felkészítésen meghatározták a külső és belső csoportok, illetve az egyes vezetők és a vezetettek feladatait, amit a vezető kiképző Nagy Zoltán tréner folyamatos instrukciói és iránymutatása alapján hajtottak végre; ő maga szintén a csapat tagja volt a 40 kilométeres megmérettetés során. Mivel mindenkinek minden pozícióban helyt kellett tudni állni, ezért 30-50 percenként más-más katonára került a takarás, miközben az alakzatban a többi pozícióban is megtörténtek a cserék.