Őrnagyból elnök

A meteorológia szolgálat elnöki pozíciójára természetesen több jelölt is volt; dr. Illés Zoltán azonban a 40 esztendős dr. Radics Kornélia kinevezését javasolta a vidékfejlesztési miniszternek.

Imponáló szakmai életút

„Már az is óriási meglepetés volt, amikor megtudtam, hogy nevem felmerült a lehetséges utódok között. Aztán, amikor érkezett a telefon, hogy az államtitkár úr az én kinevezésemet támogatja, nagyon boldog voltam. Hihetetlenül nagy megtiszteltetés számomra, hogy méltónak találtak egy olyan nagy múltú intézmény vezetésére, ahol a tudományág minden területe jelen van, de ahol korábban egyetlen napot sem dolgoztam" – mondta az elnökasszony, akivel az OMSZ Kitaibel Pál utcai központjában beszélgettünk.

A „bemelegítésnek" szánt kérdésekre adott válaszokból néhány perc alatt imponáló szakmai életutat ismerhetünk meg. Radics Kornélia kutatásai és meteorológus tevékenysége során a szakma szinte teljes spektrumát körbejárta. Foglalkozott levegőkémiával, szakdolgozatát a szélmező előrejelzéséről, míg doktori disszertációját a szélenergia magyarországi hasznosításáról írta. Emellett pedig – kutatásai során – a klímaváltozás, egészen pontosan a szélklíma témakörében is elmélyült. A meteorológia legismertebb szakterületeivel, az időjárás-előrejelzéssel és a repülésmeteorológiával pedig a Magyar Honvédség katonameteorológusai között, az MH Geoinformációs Szolgálatnál foglalkozott több éven keresztül.

„Kértem, hogy áthelyezéssel kerülhessek a honvédségtől az OMSZ-hoz. Ennek azért van jelentősége, mert számomra nagyon fontos volt, hogy ne szakítsak el minden szálat korábbi munkaadóm felé. Ugyanis nem azért jöttem el a GEOSZ-tól, mert rosszul éreztem magam az egyenruhás közegben, hanem azért, mert egy olyan ajánlatot kaptam, amire szakmailag egész egyszerűen nem lehetett nemet mondani. Szerencsére a hivatásos katonák jogállásáról szóló új törvény biztosított egy picinyke lehetőséget az esetleges későbbi visszatérésre: az úgynevezett szolgálaton kívüliek állományába kerültem, ami azt jelenti, hogy hat éven belül – amennyiben találok magamnak a rendfokozatomnak megfelelő beosztást – visszatérhetek a honvédség állományába" – mesélte Radics Kornélia, akitől megtudtuk azt is, hogy a Geoinformációs Szolgálatnál, és természetesen a Magyar Honvédség vezetésénél is nagyon örültek szakmai sikerének és kinevezésének.

Példaértékű együttműködés

Az elnökasszony – aki egyébként a Magyar Meteorológiai Társaság főtitkári teendőit is ellátja – elárulta azt is: kicsit fáj a szíve amiatt, hogy korábban megkezdett kutatásaira az elkövetkező időben kevesebb időt tud majd fordítani, ám semmiképpen sem szeretné feladni korábbi szakmai munkáit.

Természetesen a katonameteorológusokkal való együttműködés sem kérdés számára, bár szerencsére az OMSZ és a GEOSZ között eddig is példaértékű volt a kapcsolat – emelte ki. A katonai meteorológiai szakemberek eddig is minden mérési adatot megkaptak a szolgálattól, s azokból – illetve a NATO meteorológiai rendszeréről átvett információkból – készítették el saját előrejelzéseiket.

„A katonai meteorológia és a civil meteorológia nem áll távol egymástól. A tudományunk, munkánk ugyanaz, ismerjük, segítjük egymást. Az a célom, hogy lehetőségeimhez mérten ebből a székből is segítsem, támogassam a katonameteorológusok munkáját" – tette hozzá Radics Kornélia.

A beszélgetés során nem lehetett megkerülni a kérdést: miért éppen a meteorológus pályát választotta? Az OMSZ elnökasszonya elárulta: majdhogynem véletlenül lett meteorológus. Gyermekkora óta csillagásznak készült – legalábbis így tartja a családi legendárium, amely szerint amikor az óvodában készíteni kellett egy „mi-leszel-ha-nagy-leszel?" rajzot, ő egy csillagászt rajzolt le a papírra. Aztán – már a pályaválasztás időszakában – e rajz jutott eszébe, amikor a felvételi tájékoztatót böngészte. Csillagásznak azonban a ’90-es évek elején nem lehetett közvetlenül jelentkezni, csak másodszakként volt választható, például a meteorológia mellé. Így Radics Kornélia az ELTE meteorológia szakát jelölte meg. Itt 1997-ben diplomázott, majd rögtön elkezdte a doktori iskolát is, ám közben 1999-ben csillagászatból is egyetemi diplomát szerzett.

A Magyar Honvédség meteorológiai szolgálatánál 2001 áprilisában kezdett el dolgozni, 2004-ben pedig sikeresen megvédte disszertációját és a földtudományok doktora lett.

Felhasználóbarát szolgáltatások

„Közhelyszerű mondás, hogy egy vezetőváltás mindig jelentős változással jár egy szervezet életében. Érkezésemkor azonban semmi ilyen nem történt az OMSZ-nál, ugyanis a miniszter úr és az államtitkár úr is megerősített abban: elégedettek voltak az elődöm munkájával, s a bevált szervezeti felépítéssel. Ezért kérték, hogy nagy változásokat ne hajtsak végre, kövessem az azt irányt, amit a korábbi elnök kijelölt" – árulta el az OMSZ elnöke.

Azt azonban hozzátette: kisebb változásokat mégis szeretne rövid időn belül végrehajtani, bár ezek leginkább a meteorológiai szolgálat által biztosított szolgáltatásokat érinteni.
Például felhasználóbarátabbá szeretné tenni a szolgálat honlapját, hogy az emberek közelebb érezzék magukhoz és többet keressék fel. Ennek első lépése a már működő MET-ÉSZ, azaz meteorológiai észlelés rendszer, amelyre bárki küldhet be észleléseket. Emellett pedig már készülnek azok az okostelefonos alkalmazások is, amelyek használatával és a készülékbe épített GPS segítségével hiteles meteorológiai információkat és veszélyjelzéseket kaphat az ember arról a településről, ahol éppen tartózkodik, vagy ahova utazni készül.

„Szeretném, hogy ha az embereknek a meteorológia nemcsak az esti híradó utáni időjárás-jelentésről jutna eszébe, hanem például akkor is, ha arról hall, hogy aszály van, mert ugye ekkor is a meteorológiát érintő kérdésekről kell beszélnünk. Az állampolgároknak ugyanis látniuk kell, hogy vagyunk, hogy értük vagyunk. Emellett nagyon szeretnék a gyerekek irányába nyitni, például vetélkedőkkel, versenyekkel, vagy egy olyan honlapverzióval, ami kifejezetten nekik szól, hogy ezt az érdekes és szép tudományágat közelebb érezzék magukhoz" – mondta Radics Kornélia.

Kiemelte azt is: a fejlesztések mellett a jövőben változatlanul a várható veszélyes időjárási jelenségek megfelelő előrejelzése a legfontosabb feladat – mégpedig az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megőrzése miatt.

Milyen télre számíthatunk?

Mivel is lehetett volna jobban lezárni egy meteorológussal való beszélgetést, mintsem azzal a kérdéssel, hogy „milyen idő várható a télen?" Radics Kornélia erre válaszolva mosolyogva árulta el, hogy nincs kristálygömbje, jósolni nem tud és a legfejlettebb meteorológiai modellek is csak legfeljebb tíz-tizennégy napra képesek elfogadható pontossággal prognosztizálni az időjárást. Természetesen vannak ennél hosszabb távra szóló előrejelzések is, de a tudomány jelenlegi állása szerint ezek beválási valószínűsége még elég alacsony.

Az elmúlt években megfigyelt tendencia azonban az – a regionális léptékű klímaváltozásnak tulajdoníthatóan úgy tűnik -, hogy időjárásunk egyre jobban a mediterrán régióhoz kezd hasonlítani. Legalábbis abban az értelemben, hogy egyre inkább a korábbinál száraz nyarak és csapadékosabb, ám kicsit enyhébb telek várhatók.

„Abban azonban nem tévedünk nagyot, ha kijelentjük: az idei télen is lesz hó, meg fagy is" – fűzte hozzá Radics Kornélia.

Fotó: MH GEOSZ és OMSZ archív