Országgyűlés: törvényjavaslat és előterjesztés

Megújul a többnemzeti szárazföldi kötelékről szóló megállapodás

Expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, a többnemzeti szárazföldi köteléket 1998-ban hozták létre humanitárius és kutató-mentő, békefenntartó és válságkezelési műveletekben előforduló harci feladatok végrehajtására. Időközben szükségessé vált az együttműködést szabályozó megállapodás modernizálása, a törvényjavaslat tárgya a kormányközi megállapodás új változata.
„Az új megállapodás szélesíti a kötelék tevékenységi körét: a megállapodás hatályba lépése után képesnek kell lennie például az ENSZ, az EU, illetve a NATO által vezetett feladatok végrehajtására" − ismertette Hende Csaba.

Hozzátette, az új megállapodás meghatározza a kötelék döntéshozó és -előkészítő szerveit, azok összetételét. Kimondja, hogy az olasz a vezető nemzet, és hogy a pénzügyi és logisztikai kérdések rendezését a védelmi minisztériumok közötti megállapodás rendezi.
„A többnemzeti szárazföldi kötelékhez más nemzetek is csatlakozhatnak, továbbá lehetőség lesz arra, hogy harmadik nemzetek egyes aktivitásokban ad hoc részt vegyenek" − mondta el Hende Csaba.

Kijelentette: a kötelékben történő részvétel jelentősen elősegíti a Magyar Honvédség tízéves stratégiai tervében rögzített telepíthető műveleti dandár kialakítását, továbbá kiváló lehetőséget biztosít a közép- és hosszú távú közös műveleti tervezéshez, modernizációhoz.

Fontosak a honvédségnek a nemzetközi katonai missziók

Az Országgyűlés ezt követően a  nemzetközi katonai missziókban való magyar részvételről szóló, összesen 16 előterjesztés vitájával folytatta munkáját. 

A honvédelmi miniszter szerint a nemzetközi katonai missziókban való részvétel fontos szerepet játszik a Magyar Honvédség életében. Hende Csaba több katonai misszióban való részvételről beszámolva úgy értékelt: ezek fontos eszközt is adnak a mindenkori magyar diplomácia kezébe az ország nemzetközi mozgásterének bővítéséhez, megőrzéséhez. „Minden háborús konfliktus, legyen a Föld bármely pontján,  kockázati tényező Magyarországnak is, elég a határokra érkező menekültekre gondolni" − hangoztatta.

A szakminiszter jelezte, a missziók fontos lehetőséget kínálnak a magyar honvédek számára: a kiemelt kereseteken túl a szakmai fejlődés is komoly motivációt jelent az azokban való részvételre.

Az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójáról (EUTM Szomália) közölte, a március 31-ig szóló mandátum meghosszabbítását készíti elő az EU, annak függvényében hosszabbít majd Magyarország is. „A misszió kötelékében legfeljebb tíz magyar katona vehet részt, de az EU-nak négy katona részvételét ajánlották fel" − ismertette.

Hende Csaba elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott mandátumot az EU-nak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre (EUFOR RCA), melynek elsődleges célja, hogy fenntartsa a békés, biztonságos környezetet a fővárosban, Banguiban. „A misszió mandátuma március 15-ig szól, a kormány hat magyar katona kiküldetését engedélyezte, jelenleg kettő szolgál a misszióban: egy a görögországi műveletparancsnokságon, egy pedig Banguiban" − ismertette a miniszter.

„Az ENSZ 2014 áprilisában hagyta jóvá a többdimenziós integrált stabilizációs misszió (MINUSCA) telepítését a Közép-afrikai Köztársaságba" − mondta, megjegyezve: ennek a missziónak köszönhetően a későbbiekben az EU kivonja saját misszióját.

Hende Csaba közölte: az ENSZ-misszió feladata a többi között a civilek védelme, segítségnyújtás a helyi hatóságok számára, az emberi jogok védelme, illetve a leszerelési folyamat támogatása. Hozzátette: a magyar kormány két törzstiszt kiküldését engedélyezte legfeljebb 2015. április 30-ig. „Magyarország a műveleti területre 2015 március közepén küldi ki a magyar katonákat" − mondta a miniszter, hozzáfűzve azt is: saját hatáskörben két fegyvertelen katonai megfigyelő kiküldetését is engedélyezte.

A honvédelmi tárca vezetője az EU mali kiképzőműveletében (EUTM Mali) való magyar részvételről közölte, a 2016. május 18-ig tartó misszióban jelenleg hárman szolgálnak, májustól létszámuk ötre emelkedik.

Hende Csaba az afganisztáni katonai szerepvállalásról szólva ismertette: az ENSZ még 2001-ben hozta létre a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erőt (ISAF), amely január 1-jével adta át helyét a NATO támogató és tanácsadó műveletének, „az eltökélt támogatás műveletnek" (RSM). Mint mondta az ISAF-művelet 2014 végéig tartó utolsó szakaszában a szövetségi felkérésnek megfelelően Magyarország átalakította szerepvállalását: azon képességeket telepítette, illetve tartotta meg, amelyekre 2015-től is szükség lesz.
Kifejtette: egy 2015. decemberi kormányhatározat alapján a különleges műveleti kontingensben 50, a légi kiképzéstámogató csoportban 13, a nemzeti támogató elemben 30, a biztosítószakaszban szintén 30 magyar katona vehet részt.

Fotó: archív