Probléma nincsen, csak feladat

A magyar logisztikusok a nemzetközi megítélés tekintetében a szállításban, a víztisztításban és a műszaki képességben elismertek. A világon egyedülálló a magyar fejlesztésű mobil labor, és a NATO is számon tartja azt a rendszert, amely segítségével biztosítható a haditechnikai eszközök tábori, műveleti körülmények közötti üzemanyag-ellátása. A logisztikusoknak az a dicséret, ha csak nagyon ritkán esik szó róluk, ami – Pogácsás Imre szerint – egy szakmabelinek az ideális állapotot jelenti.

„Minket – egy régi szlogen szerint – úgy is hívnak, hogy a láthatatlan haderőnem, hiszen akkor végezzük jól a munkánkat, ha észrevehetetlenek vagyunk, azaz minden rendben van" – mondta a dandártábornok, hozzátéve, hogy az egyik legfőbb alapelvük − „probléma nincsen, csak feladat" − is e logika mentén fogalmazódik meg. A kihívások ugyanakkor hatványozottan jelentkeznek egy olyan szervezet esetében, amely tagjai 19 különböző szakma, sajátos kifejezéssel „anyagnem" képviselői. A szakemberhiánnyal kapcsolatos problémák ezért jóval hangsúlyosabbak a logisztikai rendszerben, és komoly feladat a megfelelő képzettségű állomány utánpótlása, kiképzése is.

A dandártábornok sikeresnek értékelte 2014-et, emlékeztetve arra, hogy az idei értékelő, feladatszabó értekezleten felolvasott, Áder János köztársasági elnök elismerését kifejező levélben is szerepelt, hogy „a Magyar Honvédség erőn felül teljesített". „Annyit tennék hozzá, hogy mindez nem sikerült volna a logisztikusok nélkül" – mondta.

Az elmúlt év eredményei közül kiemelte, hogy a nehéz anyagi helyzetben is sikerült a logisztikai rendszernek fenntartani a honvédség működőképességét. Ez még nagyobb sikernek számít annak tükrében, hogy olyan bonyolult feladatokat is el kellett látniuk, mint például az afganisztáni kivonulással kapcsolatos vagy a hangsúlyosabb balkáni jelenlét miatti teendők. „Gyakorlatilag minden olyan feladatot, amely a nemzetközi szerepvállalással kapcsolatos, logisztikai biztosítással, végre tudtunk hajtani" – tette hozzá, azzal együtt, hogy Afganisztán esetében komoly tényező volt a harcjárművek, a hadfelszerelés több ezer kilométer távolságból való hazaszállítása.

Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban minden eddiginél több magyar katona teljesít szolgálatot – hívta fel a figyelmet a dandártábornok −, ami azt is jelenti, hogy jelentős logisztikai kihívásokkal kellett szembenézni. Ezen a hadszíntéren a honvédekkel kapcsolatos teendőkön túl a helyreállításban is részt vesznek, például műszaki szakembereik segítségével. Összességében egyébként mintegy 100 katona dolgozik műveleti területen logisztikai beosztásban.

Pogácsás Imre fontosnak tartotta továbbá kiemelni a tavaly kezdődött V4-es, közös harccsoport kialakítását. Az egység a tervek szerint 2016-ra áll fel, de addig rengeteg logisztikai feladatot kell teljesíteni, mint például a felszerelések fejlesztése és a költségvetés átcsoportosítása. Hasonlóan fontos volt a 2014-ben elindult, úgynevezett „close air support" képesség kialakítása, ami közvetlen légi-földi támogatást jelent, és elsősorban a Gripen vadászgépek fejlesztésével (új fegyverek, rendszerek) kapcsolatos feladatokat takar.

Komoly munkával járt a logisztikai rendszer előző évi racionalizálása is, amely részeként csökkentették bázisaik, illetve a felesleges „anyagok", inkurrens eszközök számát.
„Ez a folyamat, amely még 2011-ben kezdődött, nagyon komoly átcsoportosítással járt, és rengeteg eszközt kellett megmozgatni, de megérte, hiszen rövid távon több százmilliót, hosszú távon pedig milliárdokat lehet megspórolni a racionalizálással" – mondta, hozzátéve, hogy összesen 8 bázist „ürítettek le" 2014 végéig.

2015 a logisztika éve lesz, aminek részeként, a költségvetés függvényében, idén és jövőre mindenképpen elindulhatnak azok a beszerzések, amelyek a honvédség képességeinek és eszközeinek fejlesztését szolgálják. Ezek közé tartozik a helikopterek beszerzése és a katonák felszerelésének megújítása. „A csoportfőnökségnek ebben kulcsszerepe van, hiszen itt történik a döntések előkészítése, a követelmények kidolgozása és azok megalkotása" – fűzte hozzá. Sokat várnak ebben az évben a már említett racionalizálástól is, aminek részeként döntés születhet a Központi Logisztikai Bázis kialakításával kapcsolatos teendőkről, és elkezdődhet a megvalósítás. „Idén a logisztikának még több feladata lesz" – jelentette ki a csoportfőnök, rámutatva, hogy például a hazai, illetve a nemzetközi gyakorlatok száma is jócskán meghaladja az előző évit. Ezek közül kiemelte a „Trident Juncture 2015" elnevezésű programot, amelyet Portugáliában rendeznek, valamint a lengyelországi V4-es harccsoport validációs rendezvényét, illetve a „Capable Logistician 2015"-öt, amelyet a prágai székhelyű Többnemzeti Logisztikai Koordinációs Központ ( MLCC) felkérésére hazánkban szerveznek június 1. és 26. között. Az utóbbinak hatalmas jelentősége van, hiszen a Magyar Honvédség katonáinak részvételével együtt, összesen 20 nemzet 1400 katonája vesz majd részt rajta, és mintegy 400 technikai eszközt vonultatnak fel.

A logisztikai interoperabilitási és szabványosítási gyakorlat előkészületei már zajlanak, sőt a résztvevők éppen ezen a héten találkoztak Székesfehérváron, hogy áttekintsék az előzetes feladatokat. Hasonlóan fontos lesz az idén kezdődő balti légtérvédelmi feladat, aminek részeként magyar Gripenek járőröznek majd a balti országok egén szeptembertől – hívta fel a figyelmet Pogácsás Imre.

Fotók: Dévényi Veronika és archív