Rendszerszemléletű megközelítést igényelnek a honvédelmi fejlesztések

Ruszin Romulusz a rekordösszegű, 778 milliárd forintos 2021-es honvédelmi költségvetésről beszélt a műsorban. Mint elmondta, a büdzsé középpontjában a családok, illetve a gazdaság újraindítása áll, mindebből pedig a Magyar Honvédség is igyekszik kivenni a maga részét.

Mint Ruszin Romulusz fogalmazott, a haderő az egyik legbiztosabb, legmegbízhatóbb munkáltató ma Magyarországon, ahol bárki megtalálhatja a számítását, miközben egy nemes cél, a haza védelme érdekében tevékenykedik. A helyettes államtitkár emlékeztetett: a honvédség épp azért rendszeresített újfajta jogállást, hogy így segítsenek azoknak, akik a világjárvány következtében elveszítették munkájukat. E speciális önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy mindenki csatlakozhat a haderőhöz, ameddig nem sikerül visszailleszkednie az eredeti szakmájába. Ruszin Romulusz rámutatott: mindez természetesen a Magyar Honvédségnek is előnyös, hiszen további kiképzett tartalékosokat nyer. Hozzátette: bíznak benne, hogy számos jelentkező megszereti a katonai szolgálatot, amelynek során méltó jövedelemben részesül, és egy részük tartósan is marad majd a honvédség kötelékében.

Ruszin Romulusz elmondta: az elmúlt időszakban mindenki megbizonyosodhatott róla, milyen sokat tudnak segíteni a jól kiképzett, fegyelmezett magyar katonák egy hasonló helyzetben példás helytállásukkal. Fontos, hogy a nemzet és az ország érdekében a katonák mindig képesek legyenek ellátni feladatukat, ezt szolgálják az elmúlt években megkezdődött és a jövőben is folytatódó fejlesztések is. A helyettes államtitkár példaként említette az új helikopterek, szállítórepülőgépek, kiképző repülőgépek, illetve a Leopard harckocsik beszerzését. Mint mondta, mivel a Magyar Honvédség rendszere rendkívül komplex, a fejlesztések is rendszerszemléletű megközelítést igényelnek, hiszen egyensúlyt kell teremteni, hogy minden haderőnem párhuzamosan fejlődjön. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a tervezett fejlesztések pontos részletei a beszerzések előtt – nemzetbiztonsági, biztonságpolitikai érdekekből – a világon sehol sem nyilvánosak, így Magyarországon sem.

Ruszin Romulusz műsorvezetői kérdésre szót ejtett a hétvégi siklóernyős balesetről is. Mint elmondta, minden eseményt mindig ki kell vizsgálni, ahol magyar katona szerepet játszott vagy a közelben tartózkodott, és minden tapasztalatot fel kell használni ahhoz, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló súlyos eseteket. Ugyanakkor hozzátette: a vizsgálat végéig nem szabad pálcát törni. Maga a vizsgálat mindenre kiterjed a felkészüléstől a pontos végrehajtásig és az utólagos visszatekintésig.