Rögös úton – a Magyar Honvéd magazin legfrissebb számából

Az iraki legfelsőbb bíróság 2018. augusztus 19-én ratifikálta a közel-keleti országban még három hónappal korábban tartott választások eredményét – ezzel elindítva azt a folyamatot, aminek legkésőbb november közepére kormányalakítással kellett zárulnia. Ám ehhez bármely leendő koalíciónak parlamenti többségre – a 329 képviselői helyből 165-re – volt szüksége, így nem meglepő módon a tárgyalások (2014-hez hasonlóan) nagyon elhúzódtak. Kiss Máté Attila, az NKE SVKK szakmai gyakornokának „Irak válaszúton – a 2018-as parlamenti választások értékelése" című elemzése a szavazás előzményeit, eredményét és várható hatásait részletezi.

Mozgalmas hónapok

A választások előtt a kormányzatnak sikerült az elmúlt évekhez képest viszonylag stabil biztonsági helyzetet kialakítania a közel-keleti országban, ahol ugyanakkor továbbra is fennállnak az etnikai és vallási alapú törésvonalak, bár e tekintetben szintén megfigyelhetők bizonyos változások. 2017-ben több problémával kellett megbirkóznia az iraki vezetésnek, hiszen az ország szuverenitását már nem csak az „Iszlám Állam" nevű terrorszervezet veszélyeztette: a kurd függetlenedési törekvés a korábbinál hangsúlyosabb kihívásként jelent meg. Az erről szóló referendum után határozott fellépést mutató Haider al-Abadi miniszterelnöknek 2017 végére sikerült látszólag erős pozíciót kialakítania az országban, emellett a nemzetközi közösség is elismerte lépéseinek szükségességét. A kurdisztáni légtér lezárásával és Kirkuk visszafoglalásával kikényszerítette, hogy a kurd pártok feladják aktuális elszakadási törekvéseiket és tárgyalóasztalhoz ülve rendezzék a kialakult helyzetet – mutat rá az elemző.

További részletek a Magyar Honvéd magazin november 16-án megjelenő számában!