Sárral töltött medence és lovagi torna jet skivel

A kivégzések története, az ókori szekérharcok legendáriuma, a lovagkor, illetve a tűzerő fejlődése. Ezt a négy témakört dolgozta fel a Brutális Történelem című sorozatában a tudományos-ismeretterjesztő tévécsatorna. A műsor azonban valószínűleg nem jöhetett volna létre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) szakembereinek segítsége nélkül.

„A televízió munkatársai 2013-ban keresték meg a HM HIM-et, és kérték az intézmény segítségét, hogy biztosítson helyszínt a Brutális-sorozat első szériája, a Brutális Fizika című műsor felvételeihez, emellett pedig szeretnének egy rövid jelenetet készíteni az elöltöltő fegyverekről is. Fel is jött a stáb a Várba, felvettek néhány jelenetet a díszudvaron, én pedig egy kovás és egy kanócos puskával lőttem nekik. Az ismeretségen kívül kölcsönös szimpátia is kialakult közöttünk, aminek az lett az eredménye, hogy tavaly év elején ismét megkeresték a HIM-et, hogy adjunk számukra ötleteket, miként lehetne egy újabb iskolai tantárgyat, a történelmet is rendhagyó módon, a maga brutalitásában bemutatni a televízió nézőinek" – mondta el érdeklődésünkre Soós Péter százados, a HM HIM fegyvertörténész-muzeológusa.

A fiatal tiszt, illetve az intézmény több más munkatársa, már a műsor tervezésének ideje alatt részt vett a stábértekezleteken – együtt rakták össze a producerekkel és kreatív szerkesztőkkel a részeket. Őt pedig emellett felkérték arra is, hogy a sorozatban, szakértőként, mutassa be a fegyverek brutális világát, és afféle „mindent megoldó" emberként vegyen részt a kísérletek előkészítésében és végrehajtásában,

„Az első rész a kivégzések történetét vesézte ki. A középpontba pedig a guillotine-t állítottuk, mint az egyik leghumánusabb újkori kivégző eszközt. Bemutattuk használatát, aminek néhány dinnye és egy már levágott disznó sem örült igazán… De emellett végigvettünk számos, a magyar történelemhez kapcsolódó legendát, például Dózsa György, illetve Hunyadi László kivégzését is. Ezzel kapcsolatban egyébként bebizonyítottuk, hogy egy hóhérpallosnak nem jelent akadályt már elsőre sem elválasztani a fejet a nyaktól, akármennyi haja is van a halálraítéltnek. Ezzel gyakorlatilag cáfoltuk a Hunyadi kivégzésével kapcsolatos, »negyedszer is le kellett csapnia a bakónak« legendát" – árulta el Soós százados hozzátéve: a hóhér szerepét a HM HIM egyik munkatársa, gyűjteménykezelője töltötte be. Persze ez a választás nem volt véletlen, Németh Tibor gyakorlott harcművész, aki jól ért a fegyverekhez és a kardok forgatásához, így a pallos szakszerű kezelése sem jelentett neki gondot.

A második rész az ókori szekérharcokról, a gladiátorokról, valamint a római légiósok életéről szólt. Két különleges harci szekeret építettek – a tengelyre szerelt pengékkel – és a budaörsi repülőtéren egymásnak eresztették őket. A Ben Hur című filmben látható híres jelenetet próbálták rekonstruálni. Ennek során kiderült, hogy a pengés harci szekerek leginkább a gyalogság ellen voltak sikerrel bevethetők, egymásban nem nagyon tudtak kárt tenni.

„A harmadik epizód a lovagkorról szólt és olyan kérdéseknek eredtünk a nyomába, hogy a nehéz páncélzatban harcoló lovagok mozgását mennyire nehezítette a rájuk aggatott rengeteg fém? A közhiedelemben sajnos az a kép él, hogy csigával kellett felhúzni őket a lovak hátára. Emellett pedig II. Lajos halálának is utánanéztünk, illetve a műsor végén jet skivel imitáltunk egy lovagi tornát" – mesélte a fegyvertörténész, hozzátéve: ez a rész decemberben egy rangos hazai szakmai elismerést, Kamera Korrektúra-díjat kapott, a tudományos-ismeretterjesztő kategóriában az első lett.

A sorozat befejező részében pedig a tűzerő fejlődését vették górcső alá, az elöltöltő fegyverektől eljutottak a második világháborúban használt harceszközökig. Emellett vizsgálták azt is, hogy mi állíthatott meg egy pisztolylövedéket. Ebben egyébként szintén egy Magyar Honvédséghez kötődő szakértő, Németh Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje nyújtott segítséget.
„Ehhez a Hadtörténeti Múzeumból még egy igazi különlegességet is a stáb rendelkezésére bocsátottunk, méghozzá Szentpétery Tibor haditudósító Leica fényképezőgépét, amely 1942-ben kinn járt a keleti hadszíntéren és megmentette a fotós életét. Éppen a szeme elé emelte, hogy készítsen egy felvételt, amikor egy szovjet géppisztolylövedék eltalálta. Az objektív kiesett a fényképezőgépből, a gép pedig megsérült, de megmentette a zászlós életét" – tudtuk meg.

A Brutális Történelem műsorvezetői Vályi István újságíró – akit leginkább egy népszerű autós műsorból és az ezzel azonos nevű weboldalról ismerhetnek az olvasók -, illetve Kathy Zsolt történelemtanár voltak. Hozzájuk csatlakozott harmadikként Soós Péter százados, aki szerint nagyon szórakoztató volt a forgatás, ugyanakkor – azokon a forgatási napokon, amikor az ő jelenléte is szükséges volt – reggeltől estig, néha egészen késő éjszakáig tartott a műsor felvétele.

„Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mennyire hitelesek azok a kísérletek, amelyeket a műsorban láthattunk? Mi haszna van mindebből a történelemtudománynak? Csak egy példát szeretnék ezzel kapcsolatban említeni. A fegyvertörténész kollégákkal már évekkel ezelőtt beszélgettünk arról, hogy miként halhatott meg II. Lajos király a mohácsi csata után? Hiszen gyakorlott lovasként, valószínűleg kísérettel hagyta el a csatateret. Hogyan fordulhatott elő, hogy a lóról leesve belefulladt a Csele-patakba, ami még megáradva is, alig több egy szerény folyónál. Akkor úgy véltük, hogy a király a patak egy saras-mocsaras-ingoványos területére eshetett, ahonnan a teljes vértezetének tapadása miatt nem tudott kikecmeregni és ez okozta fulladásos halálát. Elméletünket azonban nem tudtuk igazolni. A műsorban azonban lehetőség volt erre is: Pista páncélba öltözve »dobott egy hátast« egy sárral teli medencébe, ahonnan tényleg nem tudott egyedül kijönni, egy emelő és kötél segítségével négyen cibálták ki a kulimászból" – mondta Soós százados.

A szakértő szerint veszélyes jelenetekből is bőven kijutott a forgatás során. Az egyik ilyen a jet skivel imitált lovagi torna volt, ami egy kaszkadőrmutatványnak is beillett volna. Már csak azért is, mert hatalmas bambusz rudakkal küzdöttek meg egymással, amit már megtartani sem volt egyszerű, ráadásul arra is figyelniük kellett, hogy se egymást, sem pedig a vízi járművek vezetőit ne sebesítsék meg. Ennek ellenére Soós Péternek ez volt a kedvenc jelenete a műsor során.

És, hogy lesz-e második évada a Brutális Történelemnek? A százados elárulta: már a forgatás során rengeteg ötletet gyűjtöttek, ezekből sokszorosan kijönne még újabb négy rész. Amennyiben a produkció tervezi a második évad leforgatását is, és ha felkérik, hogy ebben is vegyen részt, akkor ezt örömmel elvállalja.

Fotó: Bilek Ferenc és Schneider Tamás (Spektrum TV, AMC NETWORKS CE Kft.)